Agyi műtéttel javítható a Parkinson-kóros betegek állapota

A Szegedi Tudományegyetem idegsebészeti és a neurológiai osztályának szakemberei közösen, ébrenléti állapotban végezték a beavatkozást. 

Az SZTE idegsebészeti és a neurológiai osztályának szakemberei közösen, ébrenléti állapotban végezték a beavatkozást. A műtét nagyon aprólékos munkát igényel, ezért tart ilyen sokáig.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója elmondta: egy Parkinson-kórban szenvedő betegen végzik a beavatkozást. A betegséggel kapcsolatosan megjegyezte, jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával – általában négy-hat év elteltével – ennek hatékonysága csökken. A páciens állapotával kapcsolatban elmondta, hogy mozgása lelassult, az arca mimikaszegény, lassan beszél, valamint lassan mozog. A beteg állapotát gyógyszeres kezeléssel megfelelő állapotban lehetett tartani, mozgását vissza lehetett állítani.

Klivényi elmondta, a mélyagyi stimuláció – amelyet a világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmaznak – azért különleges, mert az eddigi beavatkozások során csak olyan eszközöket tudtak elhelyezni a beteg agyában, amely csak stimulációra voltak alkalmasak, a most behelyezett eszközzel viszont a beteg állapotát folyamatában tudják vizsgálni, valós időben detektálják az állapotát. Így az orvosok személyre szabott terápiát nyújtanak: a beteg pontos gyógyszerbeállítást kap, mérni tudják, hogy a nap mely szakában szükséges a gyógyszerbevitel, illetve azt is megállapíthatják, ha a gyógyszeres kezelés elhagyható.

A beavatkozással kapcsolatban – amelyet Kis Dávid, az SZTE Idegsebészeti Klinika osztályvezető egyetemi adjunktusa végzett – a tanszékvezető egyetemi tanár megjegyezte: azért szükséges a beteg ébrenléti állapota, mert szükséges az együttműködése az orvosokkal, több feladatot is végre kell hajtania a beavatkozás során. A műtét alatt a beteg agyát megfúrják, és a fúrt lukon keresztül vezetnek elektródákat az agyi területre. Bevezetés után pedig tesztelik, hogy az elektródák megfelelő helyre kerültek, a betegnek okoz-e kellemetlenséget. Klivényi hangsúlyozta, a 70 éves páciens fájdalmat nem érez, ugyanakkor kellemetlenségeket – mint például a hosszadalmas fekvés – tapasztal.

A  beavatkozást  egy olyan neuronavigációs és képalkotó rendszerrel végezték el, amely lényegesen lerövidíti az operáció időtartamát, és a beavatkozás az ébren lévő beteg számára is könnyebben elviselhetőbbé válik.

(híradó.hu)