Az éghajlatváltozás miatt több lány születik

Naponta érkeznek hírek arról, hogy a melegebbé és kiszámíthatatlanná váló klíma az élet minden elemét átalakítja a mezőgazdaságtól a fertőző betegségek terjedéséig, a téli sportok ellehetetlenülésétől az ősz és a tavasz eltűnéséig. Kiderült azonban, hogy az éghajlatváltozás ennél sokkal mélyebben is hat ránk: átalakítja szaporodásunkat.

Természeti katasztrófák idején általában több lány fogan, mint fiú. Fukuda Miszao és munkatársai, a Japánban lévő M&K Orvostudományi Intézet kutatói kimutatták, hogy az 1995-ös kobei, a 2011-es, Japán keleti partvidékét, illetve a 2016-os Kumamoto prefektúrát érintő földrengések (valamint 2011-ben a fukusimai atomerőmű balesete okozta megrázkódtatás) után 9 hónappal a fiú újszülöttek aránya 6-14 százalékkal csökkent. Mindennek oka, hogy a fiú magzatok rosszabbul viselik a környezeti stresszt. Azt nem ismerjük pontosan, hogy e stressz milyen mechanizmusok által hat a megtermékenyítéskor, illetve a várandósság idején. Elképzelhető, hogy az Y-kromoszómát hordozó (fiút eredményező) spermiumok, illetve a fiú embriók érzékenyebbek a környezetből eredő megpróbáltatásokra.

Noha a megtermékenyítés után szinte pontosan 50-50 százalék a XX- és XY-kromoszómákkal rendelkező (lány és fiú) embriókezdemények száma, a terhesség ideje alatt, illetve a megszületés utáni hónapokban korántsem ugyanakkora veszélyeknek vannak kitéve a kisfiúk és a kislányok. Bár születéskor általában 100 kislányra 103 fiú jut, ez az arány gyorsan megfordul, hiszen gyakorlatilag minden történelmi korban és minden kultúrában magasabb volt és jelenleg is magasabb a fiúkat érintő csecsemőhalandóság. Egyszerűen úgy tűnik, hogy a fiúk törékenyebbek, kevésbé viselik el az őket érő stresszt

Itt stressz alatt nem pszichikai stresszt, hanem minden negatív hatású külső tényezőt értjük. A stressz pedig már a megszületés előtt is hat a fejlődő szervezetre, és a kiszámíthatatlan külső tényezők, illetve a hideg klíma nem kedveznek a fiú magzatoknak. A berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint, amikor a 19-20. század fordulóján (még a szokásosnál is) hidegebb volt Skandináviában, kevesebb fiú született, mint lány. Viszont a mégis megszületett fiúk ellenállóbbak lettek, kevesebben haltak meg közülük csecsemőkorukban, felnőve pedig több utódot nemzettek, mint a melegebb időszakokban született társaik. Ez egyértelműen arra utal, hogy az anyaméhben kiszelektálódtak a gyengébb magzatok, és csak az életerősek születtek meg.

Ugyanez a hatás északon mindenhol tapasztalható. A számiknál (lappoknál) például a Turkui Egyetem kutatása szerint 0,9 százalékkal több fiú születik, ha 1 Celsius-fokot emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ebből azt gondolhatnánk, hogy a globális felmelegedés majd kedvez a fiúknak, és az arányuk nőni fog az újszülöttek között. Csakhogy a szituáció korántsem ilyen egyszerű. A napokban az amerikai középnyugaton éppen történelmi fagyok tombolnak, és ezt is a klímaváltozás számlájára írják. Az időjárás tehát kiszámíthatatlanabbá válik, gyakoribbá válnak a szélsőséges éghajlati események, ez pedig a stresszt jobban tűrő lányok malmára hajtja a vizet. Fukuda kutatócsoportja azt is felismerte, hogy azokon a területeken, ahol tartósan megemelkedik az átlaghőmérséklet, több fiú születik, míg ott, ahol kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás, és a hőmérséklet, illetve a csapadék vad ingadozásba kezd, megnő a lányok aránya.

E különbségek ugyanakkor nem feltétlenül tartósak, és más helyi faktorok (például a légszennyezettség és legfőképpen a szelektív abortuszok) könnyen elfedhetik a klímaváltozás hatásait. A fiú újszülöttek arányának japán földrengések után tapasztalt csökkenése például néhány hónapon belül megfordult, és az arány visszatért a rendes kerékvágásba.

(Index)