Az idegek áthuzalozása visszafordíthatja a kar és a kéz bénultságát

Az idegek áthuzalozásával ausztrál sebészeknek sikerült helyreállítaniuk lebénult betegeknél a kar és kéz mozgatásának képességét, lehetővé téve, hogy önállóan tudjanak enni és eszközöket használni. A teljességgel normális működést még nem sikerült helyreállítani, de az orvosok szerint az úttörő műtét megváltoztatja a páciensek életét – adta hírül a BBC News.

A gerincet érő sérülések megállítják az agyból a test többi részébe küldött üzenet útját, ez okozza a bénulást. A kutatásba bevont 13 páciens mind a négy végtagját érintette a bénulás, azaz kvadriplégiában szenvedtek, de felkarjuk bizonyos izmait képesek voltak mozgatni. A gerincvelőből ezekbe az izmokba tartó működő idegeket irányítottak át.

Az idegeket elvágták és olyan idegekhez kapcsolták, amelyek más izmokat irányítottak, például azokat, amelyek a kar kitárásáért vagy a kéz ökölbe szorításáért és kinyitásáért feleltek. Azok az idegek például, amelyek egykor a tenyérnek a plafon felé fordulását irányították, ezt követően az ujjak kinyújtásáért váltak felelőssé. Így amikor a páciensek most arra gondolnak, hogy megfordítják a kezüket, akkor szétnyitják az ujjaikat.

„Idegáthelyezést régóta végeznek, de gerincvelő-sérülés esetén nemigen alkalmazták korábban. Úgy véljük, hogy az idegátültetés izgalmas új lehetőségeket teremt. A paralízissel élők számára visszaadhatja a kar és a kéz funkcióit, hogy mindennapos teendőket hajthassanak végre, nagyobb függetlenséget adva nekik és azt az élményt, hogy könnyen részt vehetnek a családi életben és a munkában” – mondta Natasha van Zyl, a melbourne-i Austin Health munkatársa.

Az orvosok kiemelték, hogy nem próbálják meg visszaállítani a kéz nagyon finoman koordinált mozgását, legfőképpen két területre, a kéz kitárására és zárására, valamint a könyök kinyújtására koncentrálnak, hogy a páciensek el tudjanak érni valamit.  „Így ki tudják nyitni a kezüket, valami közelébe emelni és megmarkolni, valamint felcsípni azt” – mondta van Zyl.

Ha a sérülés a gerincen olyan magasan történik, hogy teljes paralízist okoz, akkor nincs működő ideg, amelyet átirányíthatnak. Ha pedig a sérülés alacsonyabban lévő csigolyáknál történik, és a bénultság a karokat nem érinti, akkor nincs szükség a beavatkozásra.

A tudósok szerint évente 250 ezer ember szenved el gerincvelő-sérülést és válik kvadriplégiássá világszerte. Tehát sokan vannak, akiknek javára válhat a módszer – emelte ki van Zyl.

A siker azonban nem minden esetben biztosított. A Lancet című tudományos lapban publikált tanulmány szerint 16 páciensben 56 idegtranszplantációt hajtottak végre. Négy esetben nem sikerült a műtét.

A leginkább akkor sikeres a beavatkozás, ha az eredeti sérülést követő 6-12 hónapban végrehajtják.

(MTI)