A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban.
A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak. „Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok” – mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, mely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását.
A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg.
A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat.
(MTI)