BBC-elemzés: megszabadulunk a nyáron a koronavírustól?

Az a feltételezés, miszerint az időjárás felmelegedése megállíthatja a koronavírus terjedését, látszólag elhalványult, hiszen a vírus az egész világon elterjedt. A BBC elemzésében az újságírók azt próbálják megválaszolni, vajon a világ továbbra is ragaszkodhat-e ehhez a reményhez.

Túl korai lenne azt mondani, hogy az új koronavírus szezonális lenne. Ahhoz, hogy megerősítsük ezt, nyomon kell követni a fertőzések dinamikáját egy adott helyen, egy egész éven át. A BBC újságírói a világ különböző éghajlatain vizsgálták a vírus terjedését, hogy bizonyítékokat találjanak.

Azonosított nyomok

Vannak bizonyos jelei annak, hogy a koronavírus-fertőzések kifejezetten a a hideg és száraz területeken csoportosultak. Egy tanulmány rámutatott, hogy a leginkább érintett országokban március 10-ig az átlagos hőmérséklet alacsonyabb volt, mint azokban az országokban, amelyekben alacsonyabb a fertőzéses esetek száma.

Egy másik kutatás során Kínában 100 várost elemeztek, amelyekben 40-nél több COVID-19 eset volt. Az eredmény szerint minél magasabb a hőmérséklet és a páratartalom, annál alacsonyabb a járvány sebessége.

Egy másik tanulmány azt sugallja, hogy habár az új koronavírus világszerte megtalálható, a járvány sokkal inkább jellemző a viszonylag hideg és száraz területeken, legalábbis március 23-ig.

A londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola kutatóinak egy csoportja rámutatott, a vírus jelenleg minden régióban elterjedt, „jelen van minden éghajlati övezetben, a hideg és száraz régióktól, a meleg és magas páratartalmú régiókig”.

Van különbség Észak és Dél között?

Sok más vírusnál, mint például az influenza esetében, szezonális jelleg figyelhető meg az északi és a déli féltekén. Az Egyenlítő közelében fekvő trópusi régiókra azonban nem ez jellemző. A COVID-19 eseteket regisztráló legforróbb régiók, mint Malajzia és a Kongói Demokratikus Köztársaság, az Egyenlítő mentén vannak, így nem tudják a legjobb mintát szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy mi történhet más vidékeken.

A déli féltekét nézve azonban látható, hogy Ausztráliában és Új-Zélandon – amelyek az első eseteket nyár végén regisztrálták – sokkal kevesebb volt a fertőzött, mint az északi féltekén. Azonban számos más tényezőt is figyelembe kell venni, beleértve a népsűrűséget.

Az új koronavírus fokozatosan terjedt el az egész világon – kezdetben az utazások miatt – , mivel az évszakok közben változtak, nehéz meghatározni az éghajlat hatását a vírusra.

A többi koronavírus szezonális?

Vannak bizonyítékok arra, hogy a más koronavírus típusok elsősorban a téli hónapokban terjednek, a londoni University College és a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola kutatócsoportja szerint.

Egy 2000 emberből álló mintát elemezve a kutatók azt vélték felfedezni, hogy a más koronavírus-esetek csúcsa télen figyelhető meg, egy időben az influenza-időszakkal. Nyáron nagyon kevés esetet regisztráltak.

A tanulmány egyik szerzője, Ellen Fragaszy azt mondta, „egy nyugalmas időszak látható, ami a nyári eseteket illeti”. Arra azonban még nincs garancia, hogy az új koronavírus is hasonlóan viselkedik.

Az esetek nagy száma és az egész világon való elterjedés arra enged következtetni, hogy nem tekinthetünk a nyárra úgy, mint egy mentőövre.

Az új koronavírus olyan, mint a többi?

Úgy tűnik, hogy az új koronavírius, a Sars-Cov-2, amely a COVID-19 betegséget okozza, ugyanúgy terjed, mint a többi koronavírus. A különbség az, hogy erősebben nyilvánul meg, illetve több halálesetet követel.

Dr. Michael Head, a Southamptoni Egyetemről úgy nyilatkozott, hogy az új koronavírus evolúcióját és hatását tekintve „egyértelműen nagyban különbözik a már ismert koronavírusoktól”.

(BBC/Digi24)