A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.
„Úgy tekintünk a korlátozásokra, mint egy kikényszerített alacsony kibocsátási forgatókönyv első globális kísérletére. Ez az egyedülálló esemény megmutatta, hogy az erősen szennyezett területeken még rövid távon is elérhető javulás, ha szigorú intézkedéseket hoznak” – mondta el Paola Crippa, az egyetem környezetmérnöki és földtudományi karának kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A légszennyezés az első a környezeti ártalmak miatti halálokok között. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2016-ban a világon 4,2 millió ember idő előtti halálát írta a szennyezett levegő számlájára. A legsúlyosabb helyzet a délkelet-ázsiai és a nyugat-csendes-óceáni régióban volt.
Aki hosszú időt él légszennyezett helyen, nagyobb valószínűséggel hal meg tüdőrákban, iszkémiás szívbetegségben, szélütésben és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD).
A kutatócsoport számítógépes szimulációs modellbe építette az Európában és Kínában több mint 2500 helyen mért szállópor-koncentrációs adatokat 2016 eleje és 2020. június vége között. Ebbe az időszakba beleestek a gyorsan terjedő új koronavírus (SARS-CoV-2) megállítására hozott korlátozások.
A tanulmány legizgalmasabb része az volt, amikor megvizsgálták, milyen hatása volt a levegő tisztulása az emberi egészségre. Az eredmények megmutatták, milyen súlyos a helyzet a világ néhány táján, valamint alátámasztották az azonnali intézkedések szükségességét.
Februárban és márciusban becslésük szerint a légszennyezettséggel összefüggésben 24 ezer korai halálozás volt megelőzhető Kínában, míg a hivatalos adatok alapján 3309-en haltak meg az új koronavírus okozta Covid-19-ben.
Európában egészen más volt a helyzet. A Covid-19-hez köthető halálozások száma sokkal magasabb volt, mint a hivatalos kínai adat, becslések szerint 2190 idő előtti halálozást akadályozott meg a tisztább levegő (összehasonlítva a 2016-2019-es adatok átlagával), noha a légszennyezés nem olyan súlyos, mint Kínában.
(MTI)