A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A hosszúszárnyú bálnákról készített felvételeket elemezték a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban szerdán közölt tanulmány elkészítéséhez a szakértők az Aucklandtől ezer kilométerre északkeletre fekvő Kermadec-szigetek közelében. Az állatok itt vonulnak át minden évben, miközben a Csendes-óceán déli részén lévő téli párzási helyükről az Antarktisz felé vándorolnak, ahol krillekkel táplálkoznak a nyár folyamán.
A kutatók eredetileg a bálnák párzási területének megismerésére fókuszáltak, így meglepte őket a bálnaének nagy mennyisége.
„Nem számítottunk ennyi bálnaénekre. A kutatás során készített felvételeket össze tudtuk hasonlítani 52 olyan bálnaénekkel, amelyet más kutatók vettek fel Új-Kaledóniában, Francia Polinéziában, a Cook-szigeteknél, Tongán és Niue szigeténél” – mondta el a kutatásban részt vevő Rochelle Constantine.
Az emberekhez hasonlóan a hosszúszárnyú bálnák is átadják egymásnak kulturális viselkedésmintáikat. Az ismert, hogy a hím bálnák összetett dala idővel megváltozik, az viszont rejtély volt eddig, hogyan.
„A dalok összehasonlításából kiderült, hogy a Kermadec-szigeteknél lévő bálnák különböző párzási területekről érkeztek, ami meglepetés volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a terület fontos helyszín, ahol a bálnák meghallgatják fajtársaik énekét, ezeket átveszik és megtanulják egymástól” – fejtette ki a szakértő.
(MTI)