Hirmondo

Kedves Olvasó

A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.

További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.

Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.

A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga

Hirdetés
Hirdetés
Vissza

Egyre több helyen látnak éjszakai világító felhőket

Székely Hírmondó 2020.07.09 • 09:52 0

Megosztom

Egyre több helyen látnak éjszakai világító felhőket Tech-Tudomány

Egyre többször láthatóak a sarkvidéken kívül is éjszakai világító felhők, a szakértők szerint ez a klímakrízis egyik jele lehet – írja a The Guardian.

[rekalm]

A kivételes felhők a légkör legfelsőbb rétegében, 80 kilométeres magasságban alakulnak ki, rendkívül hidegek, és igen kevés nedvességet tartalmaznak.

A kevés vízgőz megfagyva képes rátapadni az atmoszférában elégő meteorok füstjére és a porszemcsékre, egyedi kristályokat hozva létre. Ezek igen látványosan verik vissza a már horizont alatt lévő Nap fényét. A mezoszféra jellemzően nyáron a leghidegebb, az éjszakai világító felhők is ekkor jelennek meg.

A kutatók úgy vélik, hogy a különleges felhők az éghajlatváltozás jelei is lehetnek.

A felhőket először 1885-ben dokumentálták, ezt követően csak ritkán látták őket, akkor is főként a sarki régiókban. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a pólusoktól egyre távolabb és egyre fényesebben kezdtek el felbukkanni a felhők, június 21-én még London felett is észlelték őket.

Az éjszakai világító felhők létrejöttéhez szükséges nedvesség nagy része metánból származik – ez az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A szakértők szerint a kivételes felhők azért válhatnak gyakoribbá és látványosabbá, mert az emberi tevékenység miatt egyre több metán áramlik a légkörbe.

(24.hu)

Hirdetés
Hirdetés
Székely Hírmondó
Székely Hírmondó office@szekelyhirmondo.ro
Névtelen hozzászólás
Cikk ajánló