A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A John Priscu, a Montanai Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport a Mercer-tóba fúrt le december végén, A tó különlegessége, hogy mintegy 1 000 méterrel a nyugat-antarktiszi jégpáncél alatt fekszik.
A szakértők az első mintagyűjtés után megállapították, hogy a tóban milliliterenként 10 ezer baktériumsejt található. Ez több ezredrésze az óceáni baktériumsűrűségnek, ennek ellenére igazolja a kutatók korábbi elméletét, amely szerint a vízben rengeteg mikroorganizmus van.
Nem ez az első alkalom, amikor életre bukkannak az Antarktisz mélyén. 2013-ban egy csapat 800 méteres mélységbe fúrt le, hogy elérje a szintén nyugat-antarktiszi Whillans-tavat. A mintákban később metánevő baktériumokat fedeztek fel.
A kutatók úgy gondolják, hogy a Mercer-tóban akár a mikrobáknál bonyolultabb élőlények, például medveállatkák is jelen lehetnek.
„Rengeteg baktériumot láttunk, a tórendszerben pedig elég szerves anyag van ahhoz, hogy elvárható legyen, hogy magasabb szintű létformákat is fenntartson” – mondta Priscu, hozzátéve, hogy az elkövetkező hónapokban még nem fogják tudni megkezdeni ezen potenciális létformák felkutatását.
Az efféle vizsgálatok nem csak a keveset tanulmányozott szublgaciális tavak megismerése miatt fontos. A hasonló állóvizek elemzése segíthet annak felmérésében is, hogy kialakulhatott-e az élet az olyan jeges égitestek mélyén, mint amilyen a Jupiter egyik holdja, az Európé.
(24.hu)