A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda „munkahelyét” képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze.
A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
„Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések” – mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
(MTI)