A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A képeken látható például egy fortyogó, rendkívül forrónak tűnő, „tábortűznek” ható jelenség. A kutatók szerint a Földről ez csak több milliószor vagy milliárdszor kisebbként észlelhető.
Soha ilyen közelről nem készült még felvétel a Napról. A Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPNI) szerint bár voltak már missziók, amelyek közelebb kerültek csillagunkhoz, ekkora közelségben azok vakon közlekedtek.
A szonda fedélzetén tíz műszer van, amelyek közül hat távérzékelő eszköz és teleszkóp, ezek a Napot és környezetét vizsgálják. A szakértők remélik, hogy új ismereteket szereznek arról, hogyan jön létre a napszél és hogyan működik a csillag mágneses mezeje. A cél, hogy a jövőben előrejelzéseket tudjanak készíteni a Nap aktivitásáról – mondta el Sami Solanki, az MPNI igazgatója.
Ezek a „tábortüzek” kis napkitörések, önmagukban nem túl fontosak. A Nap egészét tekintve azonban jelentősen hozzájárulnak a napkorona felmelegítéséhez.
A napkorona a csillag légkörének több mint egymillió Celsius-fokos külső rétege. Fizikai mechanizmusai még több évtizedes kutatást követően sem ismertek teljesen. Azonosításuk a napfizika Szent Grálja – mondta el Frédéric Auchcre, a franciaországi Asztrofizikai Intézet munkatársa.
David Berghmans, a belgiumi Királyi Obszervatórium munkatársa kiemelte, hogy a jövőbeli képek még élesebbek lesznek, mivel a műszerek még nincsenek teljesen konfigurálva.
„Mindannyian nagyon örülünk ezeknek az első képeknek, de ezek még csak a kezdetet jelentik” – mondta Müller. Hozzátette: a szonda kevesebb mint két év alatt még közelebb repül a Naphoz, és mindössze 42 millió kilométeres távolságból fogja vizsgálni. A szondát a Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központból (Esoc) irányítják.
A Solar Orbiter februárban indult útjára a Floridában lévő Cape Canaveral kilövőállomásáról. Az ESA és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közös szondája 1,5 milliárd eurós missziója során új ismereteket gyűjt a Napról.
Műszereivel megvizsgálja az égitest eddig kevésbé ismert régióit, például sarkvidékeit is. A Nap közelében repülve a hatalmas hőtől egy titán hőpajzs védi. A Nap felszínén 5500 Celsius-fok, belsejében pedig 15-16 millió Celsius-fok uralkodik.
(MTI)