Elszabadult rakéta csapódik a Holdba pénteken

Pénteken csapódhat a Holdba az a háromtonnás űrszemét, amelynek eredetéről hetek óta folyik a vita. Az objektum hatalmas sebességgel érkezik majd, és óriási krátert fog kialakítani.

Az űrben ellenőrizetlenül száguldó rakétamaradvány várhatóan 9300 kilométer per órás sebességel éri majd el a felszínt az égitest túlsó oldalán. Hetekbe, sőt akár hónapokba is telhet, amíg műholdfelvételek megerősítik az ütközést.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy az űrszemét egy tíz éve felbocsátott kínai rakéta maradványa, az ázsiai ország szerint azonban az objektum nem tőlük származik. A rakéta nagyjából 12 méter hosszú és három 3 méter átmérőjű. A becslések alapján a becsapódás egy 10-20 méter széles krátert fog kialakítani, a por pedig több száz kilométerre szóródhat szét.

A rejtélyes űrszemét ügyében a gyanú először a SpaceX-re terelődött. Bill Gray amerikai aszteroidavadász januárban a pálya alapján egy 2015-ben elindított, a NASA számára klímafigyelő berendezést az űrbe szállító Falcon rakéta felső fokozaként azonosította az objektumot. A szakértő egy hónappal később korrigálta magát, és közölte, hogy egy kínai rakéta harmadik fokozatáról lehet szó, amely mintagyűjtő kapszulát vitt a Holdra 2014-ben. A kínai kormány vitatja ezt, és azt állítja, hogy a rakéta felső fokozata annak idején visszatért, és elégett a légkörben. Az objektum eredetének rejtélyét az alacsonyan szálló űrhulladékokat megfigyelő U.S. Space Command sem tudta megállapítani.

A Hold felszínét máris rengeteg kráter tarkítja, a legnagyobb átmérője 2500 kilométer. A csekély atmoszférájú égitest védtelen a meteorokkal, az aszteroidákkal, az üstökösökkel és a kutatási célból szándékosan nekivezérelt űreszközökkel szemben, és időjárás és az erózió hiányában pedig a becsapódási kráterek sokáig megmaradnak.

Kínának van ugyan egy robotja a Hold túlsó oldalán, de az túl messze jár a becsapódás várható helyszínétől, amely valamivel az egyenlítőtől északra fekszik. Nem lesz látótávolságon belül az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter és az indiai Chandrayaan-2 űrszonda sem.

(MTI)