A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az új modell 200 országra készít előrejelzést. Becslésük alapján az összes nem diagnosztizált eset több mint fele Afrikában, Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban fordul elő. Ezzel szemben Észak-Amerikában és Európában csak az esetek három százaléka marad felderítetlen. Ha a helyzet nem javul, majdnem hárommillió további eset nem kap kezelést 2030-ig.
Zachary Ward, a Harvard Egyetem orvosi karának kutatója, a tanulmány szerzője szerint az új modell eddig hiányzó előrejelzésekkel szolgál. A korábbi becslések rákregiszterek adataira hagyatkoztak, azonban a világ országainak 60 százalékában nincs ilyen nyilvántartás. Ahol vezetik is, megesik, hogy a regiszter nem fedi le az ország teljes népességét. Sok eset marad felderítetlen, mert a lakosok jó része nem jut alapellátáshoz.
A tanulmányhoz készített – Global Childhood Cancer Microsimulation – nevű új modell a rákregiszterek adatain kívül az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felmérései, demográfiai egészségügyi vizsgálatok, valamint az ENSZ gyermekalapja, a UNICEF által kidolgozott háztartásfelmérések adatait is magába foglalja.
A szerzők a tanulmányban szereplő 200 ország mindegyikére közöltek becsült adatot.
A világon 2015-ben 224 ezer gyermeknél diagnosztizáltak rákot, ez szerepel a regiszterekben. A becslések alapján azonban 397 ezer gyereknél alakulhatott ki rák, ami azt jelenti, hogy az esetek 43 százalékát nem diagnosztizálták.
Az arányok régiónként jelentősen eltérnek, a legalacsonyabb, három százalék Nyugat-Európában (4300 új eset közül 120-at nem ismernek fel) és Észak-Amerikában (10 900 esetből 300-at nem diagnosztizálnak), a legmagasabb, 57 százalék Nyugat-Afrikában (76 ezer esetből 43 ezer marad diagnózis nélkül).
A gyermekrákos esetek száma az egész világon csökken vagy változatlan, a szerzők becslései szerint azonban az új esetek 92 százaléka az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban fordul elő, ami magasabb a korábban vélt aránynál.
A leggyakoribb gyerekkori rák 2015-ben az akut limfoblasztómás leukémia volt. A népességnövekedést figyelembe véve 2015 és 2030 között 6,7 millió új eset lesz, ebből 2,9 milliót nem ismernek fel, ha az ellátórendszerek nem javulnak.
(MTI)