A féltékenység szorosan összekapcsolódhat az öntudattal
Mivel nem tudunk beszélgetni a kutyákkal a gondolataikról vagy az érzéseikről, ezért a most publikált tanulmány hasznos betekintést nyújthat abba, hogy mi történhet a kutya fejében, amikor olyasmit lát (vagy nem lát), amire szerinte féltékenynek kellene lennie.
„A kutatások alátámasztották azt, amiben számos kutyatulajdonos szilárdan hisz: hogy a kutyák féltékeny magatartást tanúsítanak, amikor gazdájuk kapcsolatba lép egy potenciális vetélytárssal” – mondta Amalia Bastos, az új-zélandi Aucklandi Egyetem pszichológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – „Ezt a viselkedést szerettük volna alaposabban megvizsgálni, hogy megállapítsuk, képesek-e a kutyák az emberekhez hasonlóan, mentálisan érezni a féltékenységet”.
Az embereknél a féltékenység szorosan összekapcsolódik az öntudattal. Ezért a kutatás arra is kitért, hogy a kutyák valóban tisztában vannak-e önmagukkal és azokkal a mentális folyamatokkal, amelyek mögött a féltékeny magatartás állhat, amelyet oly sok gazda lát a kutyájában.
Reagálnak a féltékenységet kiváltó helyzetekre
Bastos és kollégái tizennyolc kutyával folytattak gyakorlatokat, akiknek a gazdáit megkérték, hogy egy-egy valódinak tűnő hamis kutya vagy egy polár henger mellett üljenek. Előbbi riválisként funkcionált, utóbbi pedig kontrollként működött. Miután a kutyák megfigyelték a helyszínt a gazdáikkal és az álkutyával, egy akadályt állítottak fel, ami miatt az eb nem láthatta az álkutyát. A kutatók ezután megbillentették a hamis kutyát, és megkopogtatták a tulajdonos vállát. Így jelezték, hogy úgy kell tenniük, mintha megsimogatnák és beszélnének hozzá, például ezekkel a szavakkal: „olyan jó kutya vagy”. A folyamatot a hengerrel is megismételték, néhány változtatást leszámítva: a kutya ezt akadály nélkül figyelhette.
A Psychological Science tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok a féltékeny magatartás három típusát figyelték meg. Először a viselkedés csak akkor alakult ki, amikor egy vélt társadalmi rivális részt vett benne. Másrészt a még látáshatáron kívüli interakciókra esetén is felmerült. Harmadszor a henger esetében is megjelent, ami a szakemberek szerint azt jelenti, hogy a féltékeny magatartás az interakció következményeként történt.
„Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a kutyák féltékeny magatartást tanúsíthatnak” – mutatott rá Bastos. – Emellett az első bizonyítékot szolgáltatják arra is, hogy a kutyák mentálisan is érezhetnek féltékenységet bizonyos helyzetekben.
Hozzátette: azt azonban korai lenne megmondani, hogy a kutyák ugyanolyan féltékenységet tapasztalnak-e, mint mi. Az viszont már egyértelmű, hogy reagálnak a féltékenységet kiváltó helyzetekre, még akkor is, ha ezek látótávolságukon kívül történnek.
(Origo)
