A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A szakértők korábban is tudták, hogy a távoli múltban, amikor az égitest belseje lehűlt, csökkent a mérete, az új kutatás szerint azonban a zsugorodás még ma is megfigyelhető, a felszínen található törések mentén ráadásul rengések is kialakulnak. Ahogy a méret alakul, a kéreg mozogni kezd, és szirtek alakulnak ki.
Az új vizsgálatban a szakértők az 1960-1970-es években gyűjtött szeizmikus adatokat elemezték, hogy magyarázatot találjanak a holdrengésekre. Az így létrehozott szeizmikus térképet aztán összevetették a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda által 2010-ben készített felvételekkel.
Az eredmények alapján legalább nyolc rengést a mélyben mozgó lemezek idéztek elő. Eddig a legtöbb kutató úgy gondolta, hogy a rezgéseket becsapódó aszteroidák hozták létre. A friss tanulmány azt bizonyítja, hogy a Hold tektonikailag még ma is aktív.
Bár holdrengéseket 1977 óta nem mértek, a felszín arról árulkodik, hogy az események még most is előfordulnak. Nicholas Schmerr, a Marylandi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az 1970-es években észlelt rengések igen közel voltak az LRO képein látható törésekhez, melyek még ma is aktívak lehetnek.
Az események többségét akkor észlelték, amikor az égitest pályáján a Földtől legtávolabbi pontján volt. Bolygónk gravitációs mezeje ekkor megzavarhatja a holdkéreg egyensúlyát.
A szakértők következő célja az, hogy ismét megmérjék a holdrezgéseket, ezzel ugyanis jobban megérthetik természetüket.
(24.hu)