Gyógyszerrel csökkentették a szúnyogok „vérszomját”

Az embereknél alkalmazott elhízás elleni gyógyszerrel csökkentették az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek „vérszomját” amerikai kutatók, akik szerint a módszer hatékony eszköz lehet a rovarok által terjesztett betegségek, például a zikaláz elleni harcban.

A New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az egyiptomi csípőszúnyog nőstényei leküzdhetetlen vágyat éreznek az emberi vér iránt, mivel az olyan proteineket tartalmaz, amelyekre a rovaroknak szükségük van a petéik lerakásához. Miután a rovar jóllakott, csak napok múlva érez újra késztetést az emberi vér iránt – írja a BBC hírportálja.

Amikor a kutatók az embereknél alkalmazott elhízásellenes gyógyszert tartalmazó sóoldatot adtak a nőstény szúnyogoknak, azt tapasztalták, hogy a rovarok étvágya csökkent, mert a szúnyogok „jóllakottnak” érezték magukat.

Ezután letesztelték a szúnyogok összes neuropeptid-receptorát a gyógyszerrel, hogy megnézzék, melyik az az egy közülük, amely a rovarok étvágyának szabályozásáért és kikapcsolásáért felelős. Ennek ismeretében pedig a szakemberek már meg tudták állapítani, hogy ez a receptor hol termelődik a rovarok szervezetében és miként aktiválódik a táplálkozási szokásaik kontrollálása érdekében.

A Cell című folyóiratban publikált tanulmány szerint, mivel az emberi gyógyszerek használata nem lehetséges a szabadban – az emberekre gyakorolt esetleges mellékhatások miatt -, ezért a kutatóknak több százezer apró molekulát kellett átvizsgálniuk, hogy találjanak egy olyat, amely aktiválja a szúnyogokban az érintett receptort, ám az embereknél nem fejti ki a hatását.

A szakembereknek végül sikerült találniuk hat olyan vegyületet, amely képes elnyomni a rovarok étvágyát.

„Kezdünk kifogyni az ötletekből, hogy miként lehetne kezelni a betegségeket terjesztő szúnyogokat, ez azonban egy teljesen újfajta megközelítése a problémának” – mondta Leslie Vosshall, az egyetem munkatársa. „Ha ma rá tudnám venni a világ összes szúnyogját, hogy igya meg a vegyületünket, akkor mindegyikük étvágytalanná válna 2-3 napra” – tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy kevesebb szúnyogcsípés kevesebb új megbetegedést jelentene.

A kutató ugyanakkor elmondta, hogy még nagyon messze vannak a módszer éles bevetésétől, és ha egyszer erre sor kerül, akkor is szükség lesz különböző kiegészítő stratégiákra.

(MTI)