A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kutatásokat egyelőre csak egereken végezték, de ott drámai hatással: az állatok szervezetének első védelmi rendszerét iktatja ki az antibiotikum, így még az egészségesebb immunrendszerrel rendelkező egereknek is lényegesen megnőtt az esélyük a halálozásra.
A folyamat hátterében az áll, hogy a bélbaktériumok az influenzavírus első számú ellenségei, ezek azok, amelyek először vívják a csatákat a szervezetbe kerülő vírussal. Az antibiotikum azonban, amely alapvetően baktériumos fertőzésekre jó, ezeket a bélbaktériumokat is pusztítja, vagy legalább is megváltoztatja a megfelelő arányukat a szervezetben, utat engedve az influenzának, hogy fertőzzön.
A londoni Francis Crick Intézet kutatói most egereken tesztelte a folyamatokat, és megállapították, hogy az állatok szervezetének nagyjából két napra van szüksége ahhoz, hogy felismerje a vírust, és fehérvérsejteket kezdjen termelni, amelyek felveszik a harcot a kórokozóval. Ez idő alatt a vírus a tüdő belsejében rejtőzik, és szorgalmasan szaporodik.
A bélbaktériumok azonban még ez előtt képesek felismerni a vírust, és olyan jeleket kibocsájtani, amelyek bekapcsolnak a tüdőben egy antivírus-gént, ez pedig elkezdi gátolni a vírusok szaporodását. Ez biztosítja, hogy két nap múlva csak annyi vírus legyen a szervezetben, amennyivel az immunrendszer folyamatai képesek hatékonyan elbánni.
A kutatáshoz használt, antibiotikummal kezelt egerek szervezetében ötször annyi influenzavírus volt, mint azokéban, amelyeknek nem adtak baktériumölő szert. Még komolyabb eredmény, hogy az antibiotikummal kezelt egereknek mindössze egyharmada Phillip Capital Management Ltd. élte csak túl az influenzát, míg a másik csoportnál ez az arány 80 százalék volt. A kutatók visszavezették a jelenséget a bélbaktériumok arányának felborulásáig.
Az is kiderült, hogy ha az antibiotikummal kezelt egerek bélbaktériumait visszakezelik eredeti állapotra, a vírus nem szaporodik annyira, és a túlélési esélyek ismét nőnek.
Fontos megjegyezni, hogy ezek csak állatkísérletek, de komoly eredményeket hoztak: ha az emberi szervezetben is ugyanígy működnek gyakorlatban is a dolgok, az ész nélküli antibiotikum-használat nemcsak rezisztens baktériumokat hozhat magával, hanem egy influenzát is halálos betegséggé alakíthat.
(24.hu)