A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az édesanya, aki a transzplantáció idején 32 éves volt, Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindrómával született, ami azt jelenti, hogy nem alakult ki a méhe. A 45 éves donor halálát agyi érkatasztrófa okozta.
Öt hónappal a transzplantációt követőn a méh nem mutatta kilökődés jeleit, az ultrahangfelvételek rendben voltak és a páciensnek rendszeresen volt havi vérzése. Hét hónappal a transzplantáció után beültették a nő korábban megtermékenyített és lefagyasztott petesejtjeit, majd tíz nappal később megerősítették, hogy a páciens gyermeket vár.
Hét hónaposan és 20 naposan – amikor az orvosok benyújtották az esettanulmányt a folyóiratnak -, a kislány már több mint hétkilogrammos volt és édesanyja továbbra is anyatejjel etette. Ejzenberg szerint a gyermek születése azt bizonyítja, hogy a halottdonoros méhátültetés hatékony módszer, amely jelentősen növelheti a potenciális donorok számát azon nők számára, akik a méh rendellenessége vagy hiánya miatt terméketlenek.
A méhtranszplantációra vonatkozó jelenlegi gyakorlat szerint élő családtag ajánlhatja fel önszántából a szervet átültetésre. Ejzenberg szerint a következő lépés az élő- és halottdonoros átültetés részletes összevetése lesz, valamint a transzplantációs eljárás egészének további tökéletesítése.
A kutatók szerint eddig 11 gyermeke született olyan nőknek, akikbe élő donortól származó méhet ültettek át. Az első baba 2013-ban jött világra Svédországban. A világon eddig tíz ismert esetben végeztek halottdonoros méhátültetést – az Egyesült Államokban, Csehországban és Törökországban -, ám egyik esetben sem született gyermek.
Szakértői becslések szerint a termékeny korban lévő párok nagyjából 10-15 százalékát sújtja meddőség világszerte. Az érintett párok körében nagyjából minden 500 nőből egy méhproblémákkal küzd. A méhtranszplantáció módszerének kidolgozása előtt az ilyen párok egyetlen esélye az örökbefogadás vagy a béranyaság volt.
(MTI)