A növényi alapú vagy sejttenyésztett verziók mellett hamarosan a levegő alapú műhús is felbukkanhat a kiskereskedelemben. Egy Air Protein nevű kaliforniai cég fejlesztette ki az eddigi megközelítésektől merőben különböző gyártási technológiát – írja a The Spoon nyomán a Store Insider.
A vállalat az eljárás folyamán a levegőben fellelhető elemeket (például szén-dioxidot) egy fermentációs tartályban génmódosított mikroorganizmusokkal eteti meg. Miután a mikrobák ezeket az elemeket lenyelték, egészséges műhúsok alapanyagaként is felhasználható fehérjét bocsátanak ki magukból.
Minthogy a „légfehérje” gyártásához sem földre, se vízre nincs szükség, gyakorlatilag bárhol előállítható az anyag.
Habár az Air Protein még nem nevezte meg, hogy a továbbiakban milyen konkrét hústípusokat kíván előállítani, elmondása szerint az így született termékeit közvetlenül a fogyasztók számára kívánja majd értékesíteni.
Így nyernek gyémántot a levegőből
Időközben kidolgoztak egy olyan különleges technológiát is, amely a levegőt gyémánttá változtatja. Egy brit multimilliomos és környezetvédő azt tűzte ki maga elé célul, hogy laboratóriumi körülmények között nagy mennyiségben állítson elő olyan, úgynevezett karbon-negatív gyémántköveket, amelyek elkészítéséhez teljes egészében Földünk atmoszférája szolgáltatja az alapanyagokat.
Dale Vince, az Ecotricity cég alapítója bejelentette, hogy a világon elsőként kifejlesztett egy olyan eljárást, amelyben kizárólag a levegőből származó szén- és vízrészecskékből, valamint az onnan nyerhető energiával állítanak elő gyémántot. A technológia a gyémánttermeléshez a Föld atmoszférájából nyert szén-dioxidot hasznosítja, emellett szél- és napenergiát, valamint esővizet használ fel – emeli ki a Guardian cikke.
Ennek eredményeként nulla károsanyag-kibocsátású gyémántdarabokat kapnak, nem mellesleg még a levegőtisztításhoz is hozzájárulnak azzal, hogy szén-dioxidot vonnak ki az atmoszférából.
Napjainkban egyébként a laboratóriumi gyémántok egyre népszerűbbek, ipari felhasználásuk pedig egyre jelentősebb.
A technológiát kifejlesztő üzletember abban bízik, hogy a módszer komoly alternatívát jelenthet a hagyományos gyémántbányászattal szemben, amely jelentős környezeti károkat okoz.
A gyémántlelőhelyek körül kirobbant véres konfliktusok mellett a hagyományos gyémántbányászati módszerek környezetterhelése ugyanis jelentős, hiszen egy 1 karátos gyémántkő kitermeléséhez átlagosan 1000 tonna földet és követ kell megmozgatni, aminek során 3890 liter vizet használnak fel és 108 kilogrammnyi szén-dioxid szennyeződés kerül a levegőbe.
Vince várakozásai szerint az erre a célra alapított vállalkozása, a Sky Diamonds kezdetben havi 200 karátnyi karbon-negatív gyémántot lesz képes előállítani, de ez a mennyiség rövid idő alatt akár 1000 karátnyira is emelkedhet.
(Origo)
