A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ha nem csökken az emisszió, a kutatók a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak: eszerint 290 millió ember veszítheti el az otthonát, bár egyes kutatók szerint már az eddigi lépések is elegendőek ahhoz, hogy ennél valamivel kisebb legyen a baj. Az RCP8.5 névre keresztelt klímaváltozási forgatókönyv növekvő szénhasználattal és a csökkentés teljes figyelmen kívül hagyásával számol, kritikusai szerint pedig épp ezért nem is életszerű, hiszen számos ország már most is korlátozza az emisszióját.
A kutatók által vázolt valószínűbb forgatókönyv is elég aggasztó: még mérsékelt kibocsátás esetén is 204 millió ember otthona kerül veszélybe 30 éven belül. Ian Young, a tanulmány egyik szerzője szerint persze ez még nem jelenti azt, hogy menthetetlenek lennének ezek a területek: megfelelő gátakkal, védművekkel és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével sokat lehet tenni a károk csökkentéséért.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az érintett területek 68 százalékán a viharok, a hullámok és a villámárvizek okoznak majd gondot, 32 százalékukon pedig a tengerszint emelkedése. Az emelkedő vízszint miatt a tengeri viharok a szárazföld nagyobb részén tudnak pusztítani, ez pedig Young szerint humanitárius katasztrófákhoz vezethet. Ebru Kireczi, a tanulmány egyik szerzője szerint különösen fontos lehet a viharjelzések kiépítése az érintett területeken, ezzel is csökkenthetőek lehetnének a károk.
Az áradások különösen nagy veszélyt jelentenek New Yorkra: Bill de Blasio polgármester tavaly jelentette be, hogy a város 10 milliárd dollárt szán árvízvédelemre. A költség máshol is nagy, a kutatók számításai szerint a helyreállítás és védekezés költségei legrosszabb esetben a globális GDP 20 százalékát is igénybe vehetik, Kireczi szerint épp ezért minél hamarabb fel kell készülni az érintett területek védelmére. Az Egyesült Államokban a népesség 40 százaléka él tengerparti területeken, ennek ellenére egyre kevesebben kötnek biztosítást árvíz esetére. Nicole LeBoeuf klímaszakértő szerint 2030-ban már kétszer vagy háromszor annyi árvízre kell számítani az Egyesült Államokban, mint 2000-ben, 2050-ben pedig akár tizenötször gyakrabban fordulhat elő árvíz, mint húsz évvel ezelőtt.
(Qubit.hu)