A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kutatók szerint egyelőre bizonytalan, hogy miként fog reagálni a leválásra a selfjég, de félő, hogy veszélybe kerülhet az oda telepített tudományos infrastruktúra. A Brunt-jégselfen 1955 óta folytatnak vizsgálatokat.
A jégtömegen 2016 októberében jelent meg egy repedés, amely azóta folyamatosan terjed keleti irányba. A selfjégen ráadásul egy másik törés is található, amely 35 éven át stabil maradt, az elmúlt időszakban azonban felgyorsult északi irányú növekedése. Az utóbbi időkben évente 4 kilométert terjedt.
Ha a két repedés összeér, egy hatalmas, mintegy 1700 négyzetkilométeres jégdarab fog leválni.
Ez lehet a legnagyobb jéghegy, amely a Brunt-jégselfről leszakadt 1915-ben megkezdett megfigyelése során. Azt egyelőre nem tudni, hogy a régió töredezése természetes folyamatoknak vagy a klímaváltozásnak tudható-e be.
Mivel az antarktiszi selfjegek sok esetben akár 200 méterrel is a tengerszint fölé emelkedhetnek, olvadásuk közvetlenül is hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez. A tengerbe benyúló jégselfek ráadásul beljebb fekvő jégtömegeket is védenek, így eltűnésük miatt utóbbiak zsugorodása is felgyorsul.
(24.hu)