A pácienseknek a háti gerince sérült – a nyaki gerinc és az ágyéki gerinc közötti szakaszon – egy-kilenc évvel a kezelés előtt. Első lépéseiket már egy órával azután meg tudták tenni, hogy az idegsebészek beültették a mesterségesintelligencia-szoftverrel távvezérelt idegstimuláló készülék prototípusát. A következő hat hónap során a betegek visszanyerték képességüket a járásra, kerékpározásra és úszásra.
A 29, 32 és 41 éves férfi betegek mindhárman motorbalesetben bénultak le.
A kutatást, amelyről a Nature Medicine című folyóiratban jelent meg tanulmány, a Lausanne-i Műegyetem tudósai, Grégoire Courtine és Jocelyne Bloch vezették. A két kutató egy hollandiai székhelyű technológiai vállalat, az Onward Medical megalapításában is közreműködött, amely azon dolgozik, hogy az eszköz kereskedelmi forgalomba kerülhessen.
Mint Courtine elmondta, arra számítanak, hogy körülbelül egy éven belül 70-100 beteg bevonásával elindulhat az eszköz szélesebb körű tesztelése, elsősorban az Egyesült Államokban.
A gerincvelő sérülését gyógyítani nem tudják, de számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a technológia segítségével visszaadja a lebénult betegek mozgásképességét.
Ha a kutatás korai eredményei megerősítést nyernek a nagyobb létszámú kísérletben, a gerincvelő-sérülés miatt mozgásképtelenné vált emberek egy napon talán képesek lesznek egy okostelefon vagy okosóra segítségével kiválasztani egy tevékenységet, például a sétálást vagy az ülést, majd üzenetet küldhetnek a beültetett eszköznek, amely stimulálja az idegeiket és az izmaikat, hogy a megfelelő mozdulatokat végrehajtsák – mondták a kutatók.
Normális esetben a mozgás indításához az agy üzenetet küld a gerincvelőnek, hogy stimulálja az idegsejtek egy csoportját, amelyek aktiválják a szükséges izmokat. „Ez olyasmi, amire nem is gondolunk. Automatikusan történik” – mondta Bloch.
A gerincvelő-sérülés után az agyból érkező üzenetek nem jutnak el az idegekhez.
Más kutatók úgy próbáltak meg segíteni a lebénult betegeknek, hogy a gerinc hátsó részén keresztül stimulálták az idegeket, széles elektromos mezőket használva, amelyeket az eredetileg krónikus fájdalom kezelésére tervezett beültetett eszközök bocsátanak ki – mondta Courtine.
Courtine és Bloch kutatócsoportja úgy tervezte újra az eszközt, hogy az elektromos jelek oldalról jussanak be a gerincbe, ahelyett, hogy hátulról érkeznének. Ez a megközelítés lehetővé teszi a gerincvelő specifikus régióinak megcélzását és aktiválását.
A kutatók mesterségesintelligencia-algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek az eszköz elektródáit utasítják, hogy jeleket bocsássanak ki az egyes idegek stimulálásához, amelyek az agyműködést irányítják a különböző tevékenységekhez, például a székből való felálláshoz, leüléshez és járáshoz.
A szoftver Courtine magyarázata szerint az egyes páciensek anatómiájához igazodik. Miután az eszközt beültették, a betegek képesek lettek azonnal aktiválni a lábukat és lépni – mondta Bloch. De mivel az izmaik gyengék voltak, szükségük volt segítségre a teherviseléshez, és meg kellett tanulniuk, hogyan kell együttműködniük a technológiával.
(MTI)
