Ignobel-díjat ért a fejjel lefelé lógatott rinocéroszok vizsgálata

A pandémia miatt a szokásossal ellentétben online rendezték meg csütörtökön a Harvard Egyetemen az Ignobel-díjak átadó ünnepségét. 1991 óta a nemzetközi tudóstársadalom azokat a tudományos tevékenységeket jutalmazza ezzel az elismeréssel, amelyek teljesen feleslegesek, haszontalanok vagy nevetségesek. Az alapítók célja ugyanakkor nem a megszégyenítés, a hivatalos leírás szerint a díjakkal azokat a teljesítményeket jutalmazzák, amelyek „először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”.

Azóta még nagyobb rangja van az eseménynek, hogy Andre Geim tíz évvel az Ignobel-díja után, 2010-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat is – utóbbit a grafénnel kapcsolatos kutatásáért kapta, előbbit pedig azért, mert egy élő békát lebegtetett mágneses mezőben.

Ha nem is efféle levitációért, de állatok lógatásáért kapta meg a 2021-es Ignobel-díjjak egyikét Robin Radcliffe, a Cornell Egyetem vadállatorvosa, aki kollégáivel 12 elkábított keskenyszájú orrszarvút lógatott fel lábaiknál fogva fejjel lefelé 10-10 percre, hogy tüzetesen megvizsgálhassák milyen éllettani hatásokkal jár az efféle testhelyzet. A namíbiai kormány által is támogatott kutatás eredményeit ismertető tanulmány idén márciusban jelent meg a BioOne folyóiratban.

Radcliffe a BBC-nek elmondta, hogy a vizsgálatot nagyon is praktikus okokból végezték el. Az orrszarvúmentő akciók során ugyanis igen gyakran így, vagyis fejjel lefelé lógatva szállítják át helikopterekkel a befogott állatokat a védett nemzeti parki területekre. De korábban még senki sem vizsgálta meg tudományos alapossággal, hogy mindez milyen hatással van az állatok egészségére.  Mint kiderült a lógatásos szállítás kevésbé viseli meg őket, mint a fektetett szállítás.

Az Ignobel-díjakat szokás szerint idén is valódi Nobel-díjasok adták át, köztük Frances Arnold (kémia, 2018), Marty Chalfie és Eric Maskin (közgazdaságtan, 2007).

(Qubit.hu)