Kiderült, miért ehetnek egyesek szinte bármit hízás nélkül

A Cambridge-i Egyetem tizennégyezer ember orvosi leletei alapján készített egy kutatást arról, hogy mekkora szerepet játszik az elhízásban az, hogy milyen géneket örököltünk a szüleinktől. Kiderült, hogy nem véletlen az, ha valaki hízékonyabb, míg mások annyit esznek, amennyit szeretnének, mégis vékonyak maradnak – ismét bebizonyosodott, hogy a genetikának nagy szerepe van a testalkat kialakulásában.

Elkészült az eddigi legátfogóbb, legnagyobb számú alanyon végzett kutatás arról, hogy vajon hogyan szól bele a genetika abba, hogy valaki mennyire hajlamos az elhízásra. A Cambridge-i Egyetem kutatói kiderítették, hogy a genetikai faktorok nagy szerepet játszanak abban, hogy valaki ehet bármennyit, és mégsem hízik, és abban is, hogy más meg hiába eszik egészségesen, nehezebben olvadnak le róla a kilók.

A kutatók szerint az elhízás nagyrészt környezeti faktorok miatt alakul ki: ha valaki mozgásszegény életmódot él és egészségtelenül étkezik, az valószínűleg előbb-utóbb túlsúlyos lesz. Vannak azonban, akiknél ez az állapot előbb érkezik el, és vannak, akik ehetnek bármit, nem fognak hízni, a tudósok szerint ez pedig genetikai okokra vezethető vissza.

„Ez a kutatás jól mutatja, hogy a természetesen vékony emberek azért ilyenek, mert kevesebb olyan génjük van, amely megemeli az esélyét az elhízásnak, és nem azért, mert morálisan felsőbbrendűek a többi emberhez képest, ahogy néhányuk állítaná” – olvasható a sajtóközleményben a kicsit paprikás hangú nyilatkozatSadaf Farooqi professzortól, aki a kutatást végezte. „Könnyű valakit kritizálni a súlya miatt, de a tudomány azt mutatja, hogy a dolgok sokkal összetettebbek ennél. Sokkal kevesebb ráhatásunk van a súlyunkra, mint ahogy azt hinni szeretnénk.”

A kutatáshoz nagyjából 14 ezer ember DNS-ét vizsgálták meg, köztük 1622 vékonyét, 1985 súlyosan elhízottét, és 10433 normál testösszetétellel rendelkezőjét. A tudósok kiszámolták, milyen genetikai rizikóaránya van a megfigyelt alanyoknak, tehát azt, hogy a génjeik alapján mennyire valószínű, hogy el fognak hízni. Kiderült, hogy a kettő összefügg: akinek több elhízásra hajlamosító génje volt, az rendszerint nehezebb is volt, mint az, aki több, vékonyságra hajlamosító génnel élt.

Fontos megjegyezni viszont: ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy csakis a genetika játszik szerepet abban, hogy valaki mennyire hízik el. A kutatás csak azt bizonyítja be, hogy vannak, akik könnyebben adják le a kilókat, és vannak, akiknek többet kell küzdeni azért, hogy leolvadjon a túlsúly – mindenkinek lehetséges azonban elérni az egészséges alakot, csak míg egyiknek kevesebb munkával megy, addig a másiknak többet kell érte dolgozni.

(24.hu)