A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást. Az osztrák zeneszerző híres két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére.
A csehországi Brnóban lévő Masaryk Egyetem és Szent Anna Kórház Epilepsziás Centrumának professzora, Ivan Rektor vezette kutatócsoport összehasonlította a Mozart szonáta és Haydn 94. g-dúr szimfóniája hallgatásának hatását, miközben mérték az agytevékenységet műtét előtt álló epilepsziás betegek agyába beültetett kisagyi elektródákkal – olvasható a meicalxpress.com orvostudományi hírportálon.
Meglepetésünkre jelentős különbségek mutatkoztak a két zenemű hallgatásának hatásai között. Mozart 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket, miközben Haydn szimfóniája 45 százalékkal növelte.
Az orvosok kimutatták azt is, hogy a férfiak és a nők agya különbözőképpen reagál a két zeneműre. Haydn zenéje elfojtotta kisüléseket a nőknél, a férfiaknál azonban növelte. A zenemű akusztikus sajátosságai, mint a ritmus, a dinamika és a hangzás azt mutatta, hogy ezek a sajátosságok másként hatnak a férfiakra és a nőkre.
„Hisszük, hogy Mozart zenéjének akusztikus jellegzetességei hatnak az agyhullámokra, amelyek felelősek az epileptiform kisülésekért” – magyarázta a professzor. Korábban kutatók azt feltételezték, hogy az epilepsziában a Mozart-hatást a zene érzelmi hatásai váltják ki, mivel dopamin, boldogsághormon szabadul fel a zenehallgatáskor.
„Azt találtuk, hogy az epileptiform kisülések csökkenése nagyobb a laterális halántéklebenyben, amely részt vesz az akusztikus jelek továbbításában, mint a halántéklebeny mediális térségében, amely az érzelmi válaszadásban játszik fontos szerepet” – közölte Rektor.
A szakemberek úgy vélik, hogy eredményeik megnyithatják az utat a személyre szabott zeneterápia előtt, amelyet az epilepsziás rohamok megelőzésére, kontrollálására fejlesztenek ki és további kutatásokat tartanak szükségesnek a zene agyra gyakorolt hatásáról.
Jaj-jaj, nagy a klasszikus zenekedvelő neurológusok állatkertje.