A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Monopoli város közelében, 30-55 méter mélyen található a mintegy 2,5 kilométer hosszúságú korallzátony – közölte az Aldo Moro Bari Egyetem munkatársa, Giuseppe Corriero vezette kutatócsoport a Scientific Reports című szaklapban.
„A korallok nagyon elterjedtek a Földközi-tengerben, a 33 itt honos faj közül azonban nagyon kevés tartozik a zátonyképzők közé” – mondta Claudio Richter, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet munkatársa – aki nem vett részt a kutatásban – az eredményeket értékelve. Hozzátette: a tanulmányban bemutatott korallfajok széleskörű elterjedtsége ismert volt, azt azonban nem tudták, hogy háromdimenziós korallszerkezeteket tudnak képezni. Ebből a szempontból a felfedezés tudományos újdonság.
A zátonyképzés szempontjából legfontosabb fajok a nagy kehelykorallként ismert Phyllangia americana mouchezii, valamint a Polycyathus muellerae. A korallzátonyok a tanulmány szerzői szerint a tenger legfontosabb, szilárd kőzetet képző elemei, egyben a biodiverzitás szempontjából kiemelt jelentőségű pontjai.
Nagyrészt az Indiai- és Csendes-óceán, valamint az Atlanti-óceán nyugati részének tápanyagban szegény területein fordulnak elő. A világ legnagyobb korallzátonya az Ausztráliától keletre található Nagy-korallzátony, amely több mint 2000 kilométer hosszan nyúlik el.
A kőkorallok azonban nemcsak a sekély trópusi vizekben képeznek nagy tömegű zátonyszerkezeteket, hanem nagyobb vízmélységben is. Harminc méteres mélységen túl is élnek kifejezetten a gyenge fényre specializált fajok, amelyek bámulatos alkalmazkodóképességgel veszik fel a napfény energiáját és még 130 méteres melységben is képesek a fotoszimbiózisra. A növekedés és zátonyképzés ezekben a mélységekben nagyon lassan történik – fejtették ki a kutatók.
A most felfedezett korallzátony is olyan régióban fekszik, ahova nagyon kevés napfény jut el. Színük Corriero szerint inkább fojtott, mint ragyogó. A narancstól a vörösön át az ibolyakékig terjed a skála – nyilatkozta a Gazzetta del Mezzogiorno című lapnak.
A tanulmány szerzői szerint valószínű, hogy hasonló korallszirtek találhatók a most vizsgált területtől 100 kilométerre délre is.
(MTI)