Gondolom az An 225 is alkalmas a műholdak Föld körüli pályára való állítására. Felesleges összehasonlítani őket.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A műholdak levegőből történő pályára állítása mellett – már amennyiben alacsony pályáról van szó – nagyon sok érvet felsorakoztattak már a szakértők. Az egyik ilyen a védettség az időjárástól, amely a földi indításnál komoly késéseket eredményezhet.
A repülő a kaliforniai Mojave-sivatagban szállt fel szombaton délután (helyi idő szerint délelőtt 10 órakor) az első útja 2,5 órán át tartott, amely során 5180 méter magasságba is emelkedett, legnagyobb sebessége 304 km/h volt. A 226 tonnás gép 117 méteres szárny fesztávolsággal bír, összehasonításként egy Airbus A380 szárny fesztávolsága 80 méter körül alakul.
A Stratolaunch a tavaly októberben meghalt Microsoft-társalapító, Paul Allen utolsó nagyszabású projektje. A repülőt nem utasszállításhoz tervezték, hanem mobil kilövőállomásként. A 117 méteres szárnyfesztávolságú gép alaposan megerősített középső szárnyrészét alakították ki úgy, hogy űrjármű is elférjen rajta, melyet aztán a levegőből, repülés közben lehet útjára indítani.
(Index/HVG)
Gondolom az An 225 is alkalmas a műholdak Föld körüli pályára való állítására. Felesleges összehasonlítani őket.
Nem alkalmas, ahogyan ez a sztratoizé sem. Nem a repüllőgép állítja pályára a nyűholdat, csak felviszi a hordozóeszközt oda fel, fel, magosra… S úgy tudom, a Mrija valamikor a Buran hordozására lett kitalálva. Tudja, a Buran az az izé… a szovjet ürrepülőgép. Felszerelték a hátára, úgy repkedett véle esszevissza, mint a mojlepke. Nna, ha aztot elbírta, akkor simán elvinne ez es egy küssebbecske űrrakétát a sztratoszféráig, ahunné’ osztán az tovébbrepülhet, amerre csak akar.
Úgyhogy csak hasonlítgassuk essze bátrann!
Csak egy kis pontosítás: az An 225-ösnek nagyobb a hasznos terhelése (250 t, ez annyi, mint két db. hattengelyes ASEA villanymozdony) mint ennek a sztratomicsodának a teljes tömege. A maximális felszállótömeg tekintetében is elmarad mintegy 50 tonnával a Mrija mögött. Ez a sztratoizé legfeljebb a világ legnagyobb fesztávolságú repülőgépe címet viselhetné. No meg a hajtóműveinek tolóereje nagyobb ennek a sztrato-nyavajának: 1514 kN, míg a Mrijának „csak” 1377 kN. Ennek ellenére a valamivel gyengébb, de jóval nehezebb Mrija maximális sebessége csak 2 csomóval marad el a Stratolaunch mögött. Az 1000 mérföldes hatótávolsága pedig nevetségesen kicsi a Mrija 8315 mérföldes hatótávolsága mellett. Úgyhogy….