A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az 1989-ben 33 éves Tim Berners-Lee a svájci CERN részecskefizikai kutatóintézet munkatársaként már egy ideje egy olyan megoldáson törte a fejét, ami segítene az egymástól messze dolgozó fizikusok munkájának összehangolásában. Ugyan léteztek már informatikai megoldások távoli hálózatokra és üzenetküldésre, de polgári célú globális hálózatról még szó sem volt. Így aztán Berners-Lee felvázolta egy olyan technológia alapjait, ahol a távoli számítógépek egy egységes protokollt használó hálózaton keresztül érhetnék el egymást és a felhasználók is egy általánosan elfogadott módszerrel léphetnének interakcióba a másik gépeken lévő adatokkal.
Amikor a szakember a tervezet első változatát leadta főnökének, az először ennyit fűzött hozzá: kissé bizonytalan, de érdekes. Szerencsére az utóbbi jellemzőt tartotta fontosabbnak, ezért megengedte, hogy Berners-Lee részletesebben is kidolgozza az ötletet. Ő pedig neki is állt, és megalkotta a HTML nyelv első változatát, a weboldalak megjelenítésére szolgáló HTTP protokollt, és a világ első böngészőjét WorldWideWeb.app néven – ez utóbbi egyszerre volt képes megnézni mások weboldalait és szerkeszteni is a sajátokat.
A köztudatba végül az első tervezet benyújtásának dátuma, tehát 1989. március 12-e került be a world wide web születésnapjaként, tehát kimondhatjuk: ma ünnepli születésnapját a www betűcsoport, amit ugyan már egyre kevesebbszer látunk kötelező jelleggel a weboldalak címében, de a lényeg mégis az, hogy ebből az ötletből nőtt végül ki az egész ma ismert internet.
Az első weboldalra várni kellett még 5 évet, ez szintén Tim Berners-Lee nevéhez fűződött és 1990 decemberében készült el, de teljesen nyilvános csak 1991 augusztusára lett. Ez az info.cern.ch címen volt elérhető, de egy másolatát most is meg lehet tekinteni, ahol egy world wide webről szóló információs anyag olvasható.
Ezután szép lassan kezdett terjedni a technológia, egyrészt a hardveres fejlesztéseknek kellett beindulnia, majd a távközlési infrastruktúrának kellett felfejlődnie. Ma már az internet jóval többet jelent a www-nél, a navigálható weboldalak azóta kiegészültek egy tonna egyéb technológiával, a mobilnettel, a Dolgok Internetével, az online játékokkal, a felhővel és egy csomó további olyan fogalommal, amit talán még maga Berners-Lee is sci-finek gondolt volna 1989-ben.
Ő maga egyébként továbbra is aktív, leginkább azzal kapcsolatban hallat magáról, hogy folyamatosan hangoztatja véleményét a mai internet aggasztó állapotáról. Szerinte túlzottan nagy hatalmat kaptak a megacégek – a Google, az Amazon vagy épp a Facebook szerinte veszélyt jelentenek a világháló szabadságára és a legjobb lenne több részre darabolni őket. Ugyanígy a net politikai veszélyeit is gyakran emlegeti, kiáll a cenzúra ellen és az internet teljes semlegességéért harcol.
(pcworld.hu)