A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Jokota Soicsiro, az Oszakai Egyetem kutatója és munkatársai a Kaguja holdszonda adatait dolgozták fel, és bemutatták az azokból levont következtetéseket. A tudósok felfedezték, hogy a Hold szénionokat bocsát ki teljes felszínén.
A kutatók azután dolgozták ki a Hold kialakulásának elméletét, hogy az 1960-as és 1970-es évek Hold-missziói holdkőzeteket hoztak a Földre. Az elmúlt években elfogadottá vált az az elmélet, amely szerint a Hold abból az anyagból jött létre, amely akkor lövellt ki törmelékként, amikor egy nagyobb bolygó a fiatal Földnek ütközött.
Az elmélet egy része a holdkőzetek adatain alapul. Ezek arra utaltak, hogy illékony szén párolog a Holdból egy Mars méretű égitest egykori nagy erejű becsapódása nyomán keletkezett hő hatására. Most azonban úgy tűnik, hogy ősi szén van beágyazódva a Hold felszínében, ami alapján változtatásra szorulhat a Hold születésének elmélete – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A tudósok másfél éven át tanulmányozták a Kaguja adatait a szénion-kibocsátásra összpontosítva. Arra jutottak, hogy a Hold több szenet bocsát ki, mint azt eddig vélték és többet, mint amennyi a kívülről – például a napszéllel vagy meteoritokkal történő ütközések révén – érkező szén számlájára írható.
„Az emisszió egy kicsit nagyobb mértékű, mint az űrből származó mennyiség” – mondta Jokota. Ezért véli úgy a kutatócsoport, hogy a Holdnak megvannak a saját széntartalékai.
A Hold egyes részei ráadásul több szenet bocsátanak ki, mint mások: a bazaltos síkságok például többet, mint a hegyvidékek. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy ezek a sík területek fiatalabb anyagból állnak és ezért több szenet bocsátanak ki, mivel rövidebb ideje vannak kitéve az űr hatásainak – mondta Jokota.
A régebbi régiók több hatásnak voltak már kitéve, így az itt lévő szén nagy részét már elveszítették.
A tudósok eredményei arra utalnak, hogy a Hold nagy mennyiségű ősi szenet tartalmaz a felszíne alatt, és valószínűleg a Hold kialakulása óta ott van. Egyelőre rejtély, hogyan őrződhetett meg a szén a fiatal Hold nagyon forró állapotában.
Annak felfedezése, hogy még mindig van illékony szén a Holdon, azt is jelentheti, hogy az eddig véltnél enyhébb hőmérsékletek uralkodtak a Föld kísérőjén formálódása idején.
A felfedezés arra enged következtetni, hogy a Hold illékony szenet tartalmaz, amely vagy formálódása idejéről, több milliárd évvel ezelőttről származik. Az illékony vegyületeknek alacsonyabb a forráspontja és általában a kőzetbolygók kérgében vagy légkörében vannak jelen. Eddig úgy vélték, hogy a Holdon csak kis mennyiségben találhatók meg.
(MTI)