Mégsem aszteroida végzett a dinoszauruszokkal?

Az öt tömeges kihalás közül kétségkívül a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti eltűnése a leghíresebb, ennek ellenére vajmi kevés információval rendelkezünk erről a nevezetes eseményről. Habár a Chicxulub-kráter felfedezés után úgy tűnt, a rejtélyt megfejtették a tudósok, az indiai Dekkán-plató megszilárdult lávamezői alaposan összekuszálták az eddigi nézeteket. A helyenként 2 kilométer vastag kőzetréteg egy olyan masszív vulkanikus aktivitásról árulkodik, ami nem sokkal a kisbolygó becsapódása előtt zajlott le.

A megkövült magmából nyert urán és ólom vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy több tízezer évvel az aszteroida becsapódása előtt négy nagyobb vulkánkitörés is lejátszódott a Földön. A tűzhányók óriási mennyiségben bocsátottak üvegházhatású gázokat a légkörbe, ami a klíma átalakításával tömeges kihalások sorát indította el. Becslések szerint a Föld átlaghőmérséklete ebben az időszakban 8 Celsius-fokkal nőtt.

Az eredményeknek némileg ellentmond egy másik kutatás, amit szintén a rangos Science folyóirat tett közzé. Ebben arról írnak, hogy a Dekkán-plató bazaltkőzeteinek kora alapján a kiterjedt vulkáni működés nem a becsapódás előtt, hanem az ütközés után vette kezdetét, részben annak hatására. Ugyanakkor a második tanulmány szerzője, dr. Courtney Sprain (University of Liverpool) hozzátette, eredményeik nem kérdőjelezik meg a tűzhányók szerepét a kihalási folyamatban, legfeljebb a gázok kibocsátása volt némileg lassabb a feltételezettnél.

Az sem kizárható, hogy a vulkánkitörések és az aszteroida becsapódása külön-külön vitt be olyan gyomrost az őshüllőknek, amit aztán nem tudtak kiheverni – már lassan adaptálódtak volna a globális felmelegedéshez, ám jött egy kisbolygó, aminek törmeléke eltakarta a Napot, így katalizálva egy drasztikus lehűlési folyamatot.

(Origo)