Mihez nem szabad hozzányúlni? Milyen felületen meddig bírja a koronavírus?

Fém, műanyag, papír: kutatók tanácsai arról, milyen felület mennyi ideig maradhat fertőző. Kínából rendelt csomaghoz például bátrabban nyúlhatunk hozzá, mint a metrófogantyúhoz.

Nemcsak a denevér lehet vírushordozó, hanem az interneten rendelt műanyag kütyü is? Szerencsére az utóbbi veszély mifelénk nem túl nagy. Kínából a konténerek nemigen érkeznek egy hónapnál hamarabb Európába, annyi idő alatt pedig a koronavírus is elpusztul. Ezt erősíti meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is. Igaz, hogy a vírus akár napokig elvan, attól függően, hogy milyen felületen tapad meg, de „nagyon valószínűtlen“, hogy a vírus életben maradjon a rakodás, a szállítás, a változó hőmérséklet ellenére is. Ez olvasható a WHO koronavírusos „mítoszromboló“ oldalán, amelynek többi információját itt ismertetjük. A WHO-hoz hasonlóan elhanyagolhatónak látja ezt a fajta kínai kockázatot a CDC, az amerikai járványügyi hatóság is.

Mégsem érdektelen, amit Günter Kampf és német kutatótársai a napokban, a mostani járványhoz hozzászólva tettek közzé a Journal of Hospital Infection (a kórházi fertőzések folyóirata) hasábjain. Korábbi – a mostani járvány előtti – koronavírusokat vizsgáló tanulmányokat összegezve megállapították, hogy míg például alumínium felületeken egyes vírustörzsek már két óra alatt elpusztulnak, más felületeken, például bizonyos műanyagokon akár kilenc napig is eléldegélnek. Papírral is megeshet, hogy a kórokozók 4–5 napig megmaradnak rajta.

Táblázatukban elég nagy különbségeket gyűjtöttek ki a korábbi munkákból a kutatók, ami nyilván arra utal, hogy az emberre veszélyes és korábban ismert többféle koronavírus-törzs (hozzáértők kedvéért: SARS, MERS, HCoV) túlélőképessége eltérő. A skála néhány órától a műanyagokkal kapcsolatban említett kilenc napig terjed. (Más kérdés, hogy az állatokat megbetegítő koronavírusok 28 napig is életképesek.) Az még kutásra vár, hogy a mostani, a Covid-19-et okozó mikroba (a SARS-CoV-2)  hol áll ezen a skálán. Amíg ez kiderül, remélhetjük, hogy nem lóg ki nagyon (Kampf és társai is ezzel a feltételezéssel zárják összegzésüket), és nem éli túl a kínai utazást, amellyel példálóztunk.

Ha a felületek 30 foknál melegebbek, az rosszul érinti a vírusokat. Ami a hőmérsékletet illeti, érdemes megjegyezni, hogy mindez a külvilágra vonatkozik: ha már bejutott a vírus az emberi testbe, ott már jól érzi magát, amíg – az esetek szerencsés többségében – a láz és az immunrendszer hatástalanná nem teszi.

A vírus túlélőképességének felmérése azért fontos, mert a fertőzések nem elhanyagolható része akkor történik, amikor az emberek a szennyezett kezükkel a szemükhöz, szájukhoz, orrukhoz nyúlnak. A kezükre pedig onnan kerülhet a vírus, amit nemrég összefogdostak. Ezért is érdemes felidézni, hogy egy korábbi (a SARS és a MERS járványok okozta riadalom utáni, 2015-ös) brit tanulmány a réz koronavírus-ölő tulajdonságát méltatta. Az USA-ban hivatalosan engedélyezik is az „antimikrobiális réz“ megjelölést a megfelelő termékeken. Az EU óvatosabb: a réz biocid hatásának felhasználását egyelőre leginkább víztartályokban és csövekben hagyja jóvá.

(HVG)