A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A műanyag felfedezése óta eltelt hat évtized utolsó 13 évében gyártották a műanyagtárgyak több mint felét. A hibás hulladékkezelés miatt ennek a mennyiségnek a nagy része az óceánokba került.
A kutatócsoport a Kókusz-szigeteken végzett felmérést. A szigetcsoport 26 kisebb, patkóalakban elhelyezkedő földdarabból áll Ausztráliától 2100 kilométerre északnyugatra. Nagyjából 600 ember él a kontinensektől távol eső szigeteken, melyeket Ausztrália utolsó szemétmentes paradicsomának is neveznek néha.
A tudósok azonban azt találták, hogy az óceáni áramlatai rengeteg műanyagszemetet hordanak a kis korallszigetek partjaira. Kalkulációik szerint 238 tonna műanyag szennyezi az atollokat, ebben nagyjából 977 ezer lábbeli és 373 ezer fogkefe, melyek a 414 millió műanyagdarab azonosítható elemei voltak.
A kutatók úgy vélik, becsléseik mégsem túlzóak, mivel a legszennyezettebbnek tartott partszakaszokra nem juthattak be. Számításaik szerint a szemét 93 százalékát a parti homok rejti.
A Scientific Reports friss számában megjelent kutatás vezetője, Jennifer Lavers a BBC-nek elmondta, amit a Kókusz-szigeteken, korábban pedig a csendes-óceáni Henderson-szigeten feltártak, azt mutatja, hogy a világ „drámaian alábecsülte” a probléma nagyságát.
Kutatók szerint a homokba temetett szemét veszélyezteti a partokon élő vagy ott költő állatokat, köztük a tengeri teknősöket és a rákokat.
A rejtett műanyagszemét eltakarítása jelentősen felforgatná a partok életét és lehet, hogy még nagyobb károkat okozna az élővilágban. Lavers, a Tasmánai Egyetem kutatója azt reméli, a kutatás eredményei megértetik az emberekkel, hogy a műanyagszennyezés esetében a megelőzés sokkal jobb, mint a károk elhárítása.
(MTI)