A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az ország északkeleti részén mintegy 200 millió termeszek által épített nagy halom található egy Nagy-Britannia méretének megfelelő területen. Ezek közül több mintegy négyezer éves – számoltak be róla a tudósok a Current Biology című szaklapban az MTI híre szerint.
A 2,5 méter magas és 9 méter széles halmok nem fészkek, hanem „hulladéklerakók”: a termeszek máig ott tárolják a földalatti alagútrendszerük építésekor felhalmozódó földet. „Az eltakarított föld mennyisége több mint tíz köbkilométer. Ez 4000 nagy gízai piramis térfogatának felel meg. Ez az egyik legnagyobb építmény, amelyet valaha egyetlen rovarfaj készített” – mondta Stephen Martin, a Salfordi Egyetem munkatársa.
A tudósok tizenegy termeszhalom belsejéből vettek mintákat, ezek a vizsgálatok szerint 700-3800 évesek, így ugyanolyan régiek, mint a legrégebbi ismert termeszvárak Afrikában. Roy Funch, a brazíliai Feira de Santana-i Egyetem munkatársa kiemelte: a csaknem 4000 éves termeszhalmok majdnem olyan régóta állnak, mint az egyiptomi piramisok.
A termeszek által lakott mintegy 230 ezer négyzetkilométert magába foglaló területen lévő termeszhalmok közül több rejtve van a Caatinga-vidék bozótosában. Csak akkor kerülnek elő, ha az aljnövényzetet elhordják, például legelőterületek kialakításakor.
„Hihetetlen, hogy még manapság is találni ilyen méretű és ilyen régi, ismeretlen biológiai csodákat, amelyek építői még mindig léteznek” – mondta Martin.
(MTI)