Különleges égi jelenségek 2025-ben
Aki figyelmes volt, idén – január 4-én este – már megfigyelhette az év első csillagá...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Számos korábbi kutatás bizonyította, milyen szoros összefüggésben van a korai diagnózis a daganatos megbetegedések túlélési rátájával. Egy 1997-es tanulmány szerint például az 1980-as évek óta a korai diagnózisnak és az ezt követő hatékony ellátásnak köszönhetően az Egyesült Királyságban több mint 50 százalékkal csökkent a 65 év alatti nők körében a mellrák miatti halálozás aránya.
„Négy évvel az előtt, hogy ezek az emberek besétálnak a kórházba, a vérükben már ott vannak a rákos megbetegedés jelei” – mondta a Scientific Americannek Kun Zhang, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) biomérnöke, a tanulmány egyik társszerzője. Hozzátette, hogy ezt az összefüggést így még senki nem mutatta ki.
Korábbi hasonló vértesztkísérleteknél a kutatók általában olyanoktól gyűjtöttek vérmintákat, akiket már diagnosztizáltak valamilyen daganatos betegséggel. Ezután megnézték, hogy ezekben a mintákban a genetikai elváltozások (elsősorban DNS-metilációk) és bizonyos vérfehérjék vizsgálatával pontosan ki tudják-e mutatni a rosszindulatú sejtek jelenlétét. Ezzel szemben Zhang és kollégái olyanoktól kezdtek el vérmintákat gyűjteni, akik látszólag semmi jelét nem adták a rákos megbetegedésnek.
2007-ben összesen 123 115 egészséges tesztalanyt vontak be a kutatásba a kínai Tajcsou városában, és a résztvevők évente egészségügyi kontrollvizsgálatokon vettek részt. A hosszú évekig tartó kísérlet sikeréhez speciális raktárat építettek a vérmintáknak – itt tárolták a vizsgálat végéig összegyűlt, mintegy 1,6 millió mintát.
A PanSeer kifejlesztésekor Zhang és kollégái azokra a szervekre koncentráltak, amelyek sejtjei a leggyakrabban rákosodnak el – ide tartozik a gyomor, a nyelőcső, a végbél, a tüdő és a máj. A teszt DNS-metilációs mintázatok kimutatását végzi, mivel korábbi kutatások szerint az abnormális DNS-metiláció, vagyis amikor a gén funkcióját és a génexpressziót potenciálisan megváltoztató metilcsoport kapcsolódik a DNS-hez, számos esetben jelezhet rákos megbetegedést, például hasnyálmirigyrákot és vastagbélrákot.
Maga a teszt úgy működik, hogy a vérmintából izolálja a DNS-t, és a rákos megbetegedés jelenlétét legnagyobb eséllyel kimutató, 500 DNS-helyen (lókuszon) megméri a DNS-metiláció mértékét. Ezután egy algoritmus egyetlen pontszámmá összesíti az eredményeket, ez jelöli, mekkora valószínűséggel fejlődhet ki daganat az vizsgált személy szervezetében.
A kutatók 191, később rákos megbetegedéssel diagnosztizált alany vérmintáját és kontrollcsoportként ugyanannyi egészséges egyén vérmintáját is letesztelték. Az eredmények alapján mintegy 90 százalékos pontossággal tudták négy évvel a tünetek megjelenése előtt megállapítani a megbetegedés valószínűségét, és eredményeknek mindössze 5 százaléka bizonyult tévesnek.
Colin Pritchard, a Washingtoni Orvosi Egyetem molekuláris patológusa a Scientific Americannek elmondta: az új tanulmány érdekes utakat nyit meg a vérplazma-alapú rákszűrésben, fontos azonban, hogy egy másik, független kutatócsoport validálja majd az eredményeket, mielőtt bárki fontolóra venné a teszt klinikai használatát. Zhang egyetértett abban, hogy további kutatásra van szükség: mint mondta, egy hasonlóan nagyszabású utánkövető vizsgálat lefolytatását kormányzati vagy ágazati partnerekkel tudná elképzelni.
Pritchard mindenesetre arra is figyelmeztetett, hogy ha a jövőben elérhetővé is válnak rákszűrésre alkalmas vértesztek, azokat valószínűleg nem lehet majd minden rákfajta esetén alkalmazni, hiszen bizonyos rákos elváltozások például nem mutathatóak ki a vérplazmából, vagy túl gyors lefutásúak ahhoz, hogy kialakulásukat előre lehessen jelezni.
(Qubit.hu)