A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az amerikai szakértők a Science-ben megjelent tanulmányuk alapján a T-sejtekből távolítottak el három gént a CRISPR-Cas9 génszerkesztő eljárás segítségével, amelyek egyébként meggátolnák az immunsejteket abban, hogy nekimenjenek a rákos sejteknek. Ezután a kutatók a sejteket olyan vírusokkal látták el, amelyek kifejezetten a daganatos sejtek felületén található proteineket támadják meg.
A módszer első körös klinikai kutatása most zárult le, és nagyon ígéretes eredményeket mutatott: a három alany, akik mindegyike a 60-as éveiben járt, és különösen előrehaladott állapotú beteg volt, kilenc hónappal az első injekció után is képes volt olyan immunsejteket felmutatni, amelyek aktívan küzdöttek a rákos sejtek ellen.
A kutatók szerint két olyan eredmény született, amire eddig nem volt példa: az első magához a génszerkesztéshez kapcsolódik, az eljárással ugyanis most sikerült először több helyen belenyúlni a T-sejtekbe úgy, hogy precíz eredményt érjenek el, ráadásul a sejtek tovább éljenek, mint bármilyen korábbi kutatás során. A második eredmény az volt, hogy a sejtek képesek voltak hosszú távon támadni és megölni a tumorokat.
Azt érdemes azért megjegyezni, hogy még mindig messze vagyunk attól, hogy az eljárást tényleg orvosi gyakorlatban is lehessen alkalmazni, egyelőre nagyon kis alanyszámú volt ez a kutatás, és csak azt tesztelték rajta, hogy mennyire biztonságos a módszer. Az eljárás során találtak olyan géneket, amiket úgy érintett a génszerkesztés, hogy nem számított rá. A klinikai kutatás végén két betegnek még mindig szüksége volt kiegészítő kezelésekre, a harmadik pedig elhunyt a rák következtében.
(24.hu)