A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kőzetek a kutatók szerint jól jelzik azokat a klimatikus fluktuációkat, amelyek az évmilliók során elvezettek a Mars hajdani nedvesebb éghajlatától a mai fagyos sivatagig. Az egyelőre nem világos, hogy ez az átalakulás mennyi idő alatt ment végbe, illetve pontosan mikor történt.
A Gale-kráter egy hatalmas ősi becsapódás eredményeként alakult ki. A szél és a víz által szállított hordalék idővel feltöltötte a medencét, majd a megszilárduló üledék rétegeit a szél vájta ki. Így alakult ki a Mount Sharp (Hegyes-hegy) is, amelyre éppen ezekben a napokban kapaszkodik fel a Curiosity. Hegymászás közben a robotnak alkalma nyílik tanulmányozni az egymás alatti üledékrétegeket, amelyek mind a Mars egy-egy különböző éghajlatú időszakáról árulkodnak.
Amikor egy tó teljesen kiszárad, általában tiszta sókristályok maradnak utána a felszínen. A Curiosity által talált sókristályok azonban nem ilyenek: nem tiszták, szennyező anyagok is keveredtek közéjük. Ez arra utal, hogy nem teljes szárazság közepette, hanem nedves környezetben jöttek létre. Talán a kiszáradófélben lévő, egyre sűrűsödő sóoldattal telt apró tavacskák felszíne alatt alakultak ki.
Minthogy a történetük korai időszakában a Föld és Mars jobban hasonlítottak egymásra, mint manapság, William Rapin és kollégái a Caltech-en úgy okoskodtak, hogy ezek a kiszáradó tavacskák hasonlóképp viselkedhettek, mint a dél-amerikai Altiplano-fennsík sós tavai. Így ezeket vizsgálva a kutatók szerint pontos következtetésre juthatunk a Mars hajdani éghajlatáról is. Az egyértelműnek látszik, hogy a Mars nem egyirányú folyamat révén száradt ki végérvényesen, hanem egymást váltották a szárazabb és a nedvesebb periódusok.
(Index/NASA)