A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Eurosurveillance című folyóiratban megjelent, a 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő tanulmány nem állapított meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.
A kutatók – Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium (Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Staphylococcus aureus) antibiotikumrezisztenciája az adott időszakban. Európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.
„Tanulmányunk az első, amelyik kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben” – mondta Santillana, aki a Harvard Egyetem orvosi és közegészségügyi karán is dolgozik.
Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak, mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.
A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikumhasználatát is.
Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat. A S. aureus esetében csökkent a rezisztencia, amit a tudósok az egész Európában történt erőfeszítéseknek tulajdonítanak, melyekkel a meticillinrezisztens S. aureust vagy MRSA-t igyekeznek visszaszorítani.
A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok, ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikumrezisztens gének baktériumok közötti átadásának.
(MTI)