A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Douwe van Hinsbergen, az Utrechti Egyetem munkatársa és csapata tíz éven át gyűjtötte az egykori kontinens, Nagy-Adria maradványait – számol be a Live Science. Az ősi földrész megközelítőleg 240 millió éve vált le a Gondwana szuperkontinensről, majd 120-100 millió éve ütközött neki Európának.
A Nagy-Adria jelentős része megsemmisült, alábukott a köpenybe, egyes nyomai kőzet formájában azonban fennmaradtak Európában és a Közel-Keleten. Ezek mintegy 30 mai ország területén lelhetőek fel, a szakértők pedig egy évtizeden át gyűjtötték őket.
A kutatók szerint a modern Alpoktól Iránig terjedő földrészt főként tenger fedte, így szigetcsoportok alkothatták. Van Hinsbergen úgy fogalmazott, mai szemmel nézve remek búvárparadicsom lett volna a terület.
Az egykori Nagy-Adria felett húzódó országok mind saját módon folytattak geológiai vizsgálatokat, illetve készítettek térképeket. Van Hinsbergen és kollégáinak célja az volt, hogy összehozzák az adatokat.
A szakértők a kőzetekben lévő mágneses ásványok irányát vizsgálva megállapították, hogy a kontinens észak felé sodródva találkozott Európával, közben pedig enyhén megcsavarodott. Hinsbergen csapatával puzzle-szerűen illesztette össze a kőzeteket, az adatokat felhasználva pedig utóbb egy szoftverrel elkészítették Nagy-Adria eddigi legrészletesebb térképét.
(LiveScience)