A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Svájci és amerikai kutatók 18 fő bevonásával végzett kísérletében elektródákat csatlakoztattak a tesztalanyokra, akiket ezután aludni küldtek – olvasható a Daily Mail cikkében.
Az éjszaka folyamán folyamatosan figyelték agyműködésüket, és többször felébresztették őket, hogy kérdésekre válaszoljanak az álmaikkal és az átélt érzelmekkel kapcsolatban.
A kutatók érdekes mintát fedeztek fel: rémálom esetén gyakran megemelkedett az aktivitás az agy bizonyos területein, amelyek az érzelmeket szabályozzák.
Egy következő kísérletben 89 főnek álomnaplót adtak, amelyet egy hétig kellett vezetniük. Ezután MRI vizsgálaton vettek részt, miközben negatív és ijesztő képeket kellett nézegetniük.
A kutatók azt találták, hogy azoknál, akiknek voltak előzőleg rémálmaik, az érzelmeket szabályozó agyi területek gyorsabban és hatékonyabban reagáltak a képekre, mint akiknek nem voltak.
A tanulmány egyik vezető írója, Lampros Perogamvros a Genfi Egyetemről elmondta, különösen a félelemérzet érdekelte őket, és hogy a rémálmoknál az agy mely része aktiválódik.
Kiderült, hogy két terület, az insula és a cinguláris kéreg területén játszódnak le folyamatok. Az insula engedi útjára a félelemre adott reakciókat, majd a cinguláris kéreg szabályozza őket. A kísérletek alapján a rémálmok tehát bizonyos fokig hasznosnak is mondhatók, mert segítenek az agynak felkészülni a félelmetes, stresszes helyzetekre.
Ugyanakkor az álmatlanságot és stresszt előidéző traumatikus álmok nem sorolhatók ebbe a csoportba. A kutatók úgy vélik, ha a félelem szintje átlép egy bizonyos küszöbön, elveszíti jótékony hatását.
(hirado.hu)