A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Edinburghi Egyetem tudósai arra jutottak, hogy azok, akik rendszeresen játszanak nem digitális játékokat, jobb eredményeket érnek el a gondolkodást igénylő és memóriatesztekben a 70-es éveikben – olvasható a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A szakértők szerint az is segít, ha idősebb korban történik e téren a változás. Azoknál, akik a 70-es éveikben gyakrabban kezdtek társasozni, szintén fejlődtek ezek a képességek és csak kisebb mértékű romlást észleltek kognitív képességeik terén, főként a memóriát és a gondolkodás sebességét illetően.
A pszichológusok több mint ezer 70 év feletti személy memóriáját, problémamegoldó képességét, gondolkodási sebességét és általános gondolkodási képességét vizsgálták.
A résztvevők háromévente ismételték meg ugyanazt a tesztet 79 éves korukig. Kikérdezték őket arról is, milyen gyakran játszanak kártyajátékokat, sakkot, bingót vagy milyen gyakran fejtenek meg keresztrejtvényeket.
Statisztikai modellek segítségével elemezték a két tényező közötti kapcsolatot.
A kutatók számításba vették az olyan életmódbeli tényezőket is, mint a képzettség, a társadalmi-gazdasági státusz és az aktivitás szintje. Emellett figyelembe vették egy intelligenciateszt eredményét is, amelyet a résztvevők még 11 éves korukban töltöttek ki. A Lothian Birth Cohort 1936 elnevezésű tanulmány keretében ugyanis 1936-ban született egyének egy csoportjával végeztettek el egy felmérést 1947-ben.
A szakértők szerint az eredmények segítenek jobban megérteni, milyen életvitel és viselkedés hozható összefüggésbe az élet későbbi szakaszaiban a kognitív egészséggel. Ian Deary, az Edinburghi Egyetem szakértője elmondta, megpróbálják megtalálni azoknak az aktivitásoknak a szűk körét, amelyek segíthetnek megőrizni az idős emberek agyi kapacitásait. „Jó lenne kitalálni, hogy egyes játékok hatékonyabbak-e, mint mások. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy több más dolog is van, amely összefüggésben áll a kognitív képességek megőrzésével, mint például a fizikai fittség és a dohányzás kerülése” – fejtette ki Deary.
„Bár egyesek úgy vélik, a képességek hanyatlásnak indulhatnak öregkorban, ez a kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy ez nem törvényszerű” – emelte ki Caroline Abrahams, az Age UK nevű idősekkel foglalkozó szervezet igazgatója.
(MTI)