A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg.
A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.
A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, a műanyag mikroszemcsék – vagyis az egy milliméternél kisebb darabkák – a tengerfenék egyes helyein koncentrálódnak, a mélytengeri áramlatok szállítják őket oda.
„Az áramlatok építik az úgynevezett uszadékrétegeket, gondolunk csak a víz alatti dűnékre, melyek akár több tíz kilométer hosszúak és több száz méter magasak is lehetnek, a Föld legnagyobb üledékhalmai között vannak. Döntően igen finom iszapból állnak, ezért sejtettük, hogy találunk bennük mikroszemcséket” – mondta Ian Kane, a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
A kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba, főként a folyókból. Gyakran lehet olvasni a víz színén úszó szeméttömegről, azonban a tudósok szerint ez a látható réteg mindössze az egy százalékát képviseli a tengerekben rejlő hulladéknak, a többi 99 százalékról nem tudni, merre lehet.
Szinte biztosra veszik, hogy valamennyi a tengeri élőlények gyomrába jutott, de a nagyobb része összetört és egyszerűen elsüllyedt.
A kutatásban használt minták az Olaszország, Korzika és Szardínia közötti területről származnak. A tudósok szerint a világ számos más helyén működnek hasonló áramlatok a mélyben, tehát amit találtak, nem különlegesség. Aggasztónak találták, hogy ugyanezek az áramlatok szállítják az oxigént és a tápanyagokat a tengermélyi élővilágnak.
(MTI)