A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A felfedezést David Kuridze, a korábban Belfastban, majd Aberystwyth-ben dolgozó szakértő a Kanári-szigeteken lévő La Palma Roque de los Muchachos Obszervatóriumának teleszkópjával figyelt meg egy különösen erős napkitörést, amely a Nap felszínének közelében történt 2017. szeptember 10-én.
A kedvező körülmények és nagy szerencse kombinációjának hála, a kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
„Mindent, ami a Nap külső légkörében történik, a mágneses mező határoz meg, de nagyon kevés információnk van erejéről és térbeli jellemzőiről. Ezek kiemelt jelentőségű paraméterek, a legfontosabbak a napkorona fizikáját tekintve. Ez kicsit olyan, mintha a Föld klímáját próbálnánk megérteni anélkül, hogy különböző földrajzi helyszíneken megmérnénk a hőmérsékletet” – mondta Kuridze. Hozzátette: ez az első alkalom, hogy ilyen pontossággal meg tudták mérni a koronahurkok, a napkorona alkotóelemeinek mágneses mezejét.
A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. Több millió kilométerre terjed ki a felszín felett.
A napkitörés – fler – pár perces robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.
Mostanáig a mágneses mező mérését akadályozta a Nap légköréből érkező, a Földet elérő jel gyengesége és a megfelelő eszközök hiánya.
Kuridze tíz napon át tanulmányozott egy aktív területet a Nap felszínén. A vizsgálat során használt teleszkóp azonban adott időben a Nap felszínének csak egy százalékára képes fókuszálni. A szerencsének volt köszönhető, hogy Kuridze a megfelelő időben és a megfelelő helyre irányította a figyelmét, amikor megtörtént a napkitörés.
(MTI)