A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tudósok a BBC-nek elmondták, hogy „az áldozatok száma óriási lett volna” a kijárási korlátozások és a bezárások nélkül.
Az Imperial College kutatása 11 európai ország – Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – korlátozásainak hatását elemezte az intézkedések kezdetétől május elejéig.
Mintegy 130 ezer ember halt meg ezekben az országokban az időszak végére.
A kutatók betegségmodellezést végeztek, hogy megbecsüljék, hány áldozata lett volna az új koronavírus okozta Covid-19 betegségnek a korlátozó intézkedések nélkül. A tanulmányt ugyanaz a kutatócsoport készítette, amelyik az Egyesült Királyság bezárásokat elrendelő döntéseihez nyújtott segítséget.
A becslés szerint május 4-ig 3,2 millió ember halt volna meg, ha nem zárják be az intézményeket és nem kérik arra az embereket, hogy maradjanak otthon.
Ez azt jelenti, hogy körülbelül 3,1 millió életet mentettek meg a bezárások, ebből 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban, 630 ezret Olaszországban – olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában közölt jelentésben.
A számításokhoz feltevések is járulnak, melyek befolyásolják a becslést. Feltételezik, hogy az új koronavírus veszélye miatt senki sem változtatna a viselkedésén a korlátozások nélkül, valamint a kórházak nem terhelődnének túl, ami a halálozások emelkedését eredményezné.
A tanulmány a kijárási korlátozások egészségi következményeit sem veszi figyelembe, melyekből talán évek alatt lehet felgyógyulni.
A kutatók szerint az említett országok lakosságának legfeljebb négy százaléka fertőződött meg.
Seth Flaxman, a kutatócsoport tagja a BBC-nek elmondta, „ez még csak a világjárvány kezdete”, a korlátozások lazításával a vírus újra terjedni kezdhet.
Szintén a Nature-ben jelent meg egy másik tanulmány, melyet a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósai készítettek és a kínai, dél-koreai, iráni, franciaországi és egyesült államokbeli korlátozások hatásait elemezte. Becslésük alapján a korlátozások mintegy 530 millió fertőzést előztek meg a vizsgált országokban.
A kutatók szerint a korlátozások bevezetését közvetlenül megelőzően az esetszám kétnaponta duplázódott.
Solomon Hsiang, a tanulmány egyik szerzője úgy ítéli meg, hogy a globális korlátozások „rövidebb idő alatt több életet mentettek meg, mint korábban bármikor”.
(MTI)
A brit tudósok ismét megmondták. Hová lennénk nélkülük?