A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában. Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta – közölték a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézetének, a Berkeley Earthnek a tudósai.
„Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza, ennek ellenére még mindig feljegyeztek rekord magas hőmérsékleteket” – mondta Robert Rohde, az egyetem vezető kutatója a BBC Newsnak.
Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban, ahol a hőhullám következtében 11 ember vesztette életét.
A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. „Ahogy a Föld melegszik, az időjárásmegfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyezhetett fel új rekordot egy adott évben” – magyarázta a kutató. Manapság azonban látunk olyan éveket, mint 2019 is, amikor az állomások öt vagy még több százaléka jegyez fel rekordmagas hőmérsékleteket – tette hozzá.
A világ vezető klímakutató-intézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebb július, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult Európában.
Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
(MTI)