A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.
„A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált szakembereknek is” – írták a Frontiers in Conservation Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben, amely több mint 150 korábbi tanulmányt vizsgált.
A természetes világ lerombolása és a hatások megjelenése közötti késedelmi idő miatt az emberek nem ismerik fel, milyen nagy a probléma – érveltek a tudósok. Arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozással összefüggő tömeges elvándorlás, a járványok és a források miatti konfliktusok elkerülhetetlenekké válnak, hacsak nem születnek sürgősen intézkedések.
A probléma kezeléséhez messzire mutató változtatásokra van szükség a globális kapitalizmus, az oktatás és a nemek közötti egyenlőség terén.
A jelentés hónapokkal azután született, hogy a világ nem teljesítette a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott stratégiai tervben megfogalmazott, 2020-ig elérendő célok egyikét sem.
A jelenleg helyzet alapján a világ nagyjából egymillió faja kihalhat a következő évtizedekben egy ENSZ-jelentés szerint.
A klímavészhelyzet hatásai sokkal evidensebbek, mint a biodiverzitás csökkenéséé, a társadalom mégsem képes visszafogni a károsanyag-kibocsátást.
„Úgy véljük, hogy amint az emberek megértik a probléma nagyságát és közelségét, nyilvánvalóvá válik, hogy sokkal többet kell tennünk az olyan egyéni akcióknál, mint például a műanyaghasználat csökkentése, kevesebb hús fogyasztása vagy a kevesebb repülés. Nagy, szisztematikus változtatásokra van szükség, méghozzá gyorsan” – mondta Daniel Blumstein, a Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósa.
(MTI)