A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Penészgombákat már a régi szovjet MIR űrállomáson is találtak, és a Nemzetközi Űrállomás sem mentes tőle, például a testedzések során használt ruhák szárítására szolgáló helyen penészes a fal. Az alacsony Föld körüli pályán keringő ISS belső terében ugyan eléggé alacsony sugárzás van, ám kinn az űrben (az űrjármű külső felületén) s főként majd a távolabbi űrutazások, pl. a Mars felé vezető út során ennél lényegesen nagyobb sugárterhelést jelent majd a környezet. Vajon miként viselkednek a penészgombák ilyen helyzetben? Mivel a penészgombák spórái könnyen megtapadnak bárhol, így a kérdésnek gyakorlati jelentősége is van.
A Science beszámolója szerint egy német-japán kutatócsoport közönséges feketepenész ( Aspergillus niger) gombákat vizsgált, amelyek az ISS fedélzetén is „honosak”. A gomba spóráit elképesztően erős sugárzásnak tették ki a kísérletek során, UV-C és röntgen tartományban, illetve vas- és hélium ionok formájában. Míg a Mars-utazás fél éve alatt 0,7 Gy (gray, ez az elnyelt sugárdózis mértékegysége), a Mars felszínén pedig évente 0,2 Gy a sugárzás „adag”, az ember számára 5 Gy már halálos, a vizsgálatokban a számunkra gyilkos sugárzásnál kétszázszor erősebb dózist adtak.
A penészgombák túlélték az 500 Gy, vas- és hélium ionokból eredő dózist, ill. 1000 Gy röntgensugárzást is, de az UV-C esetén is rendkívül ellenállóak voltak. Ez utóbbinak nemcsak az űrben, hanem a földi környezetben is van jelentősége, ugyanis UV-C sugárzást használnak fertőtlenítésre pl. a kórházakban.
Most ugyan csupán a sugárzás hatását önmagában vizsgálták, ám egy régi kutatásból ismert, hogy az űrbéli vákuumnak kitett spórák a sugárzásnak ellenállóbbá váltak, így érdemes lesz folytatni is majd a vizsgálatokat.
Az eredmények alapján Paul Mason, az Új-Mexikói Állami Egyetem asztrobiológusa úgy véli, hogy az élet Földön kívüli eredetének lehetőségét is megerősítik e vizsgálatok, „Most, hogy tudjuk, a földi élőlények túlélhetik a világűr viszontagságait, könnyebben elképzelhető az is, hogy ide is más helyről utaztak az első létformák”.
Eddig csak a baktériumokat vizsgálták abból a szempontból, hogy esetleg megfertőzhetünk-e velük más égitesteket, a mostani eredmény alapján jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gombákra is.
(NatGeo)