A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A kutatók 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. Az elmúlt negyven év során összegyűjtött madarak mindegyike a chicagói épületekkel való ütközés miatt pusztult el – írja a BBC hírportálja.
A szakemberek szerint az Ecology Letters című folyóiratban publikált tanulmány eredményei fontosak annak megértéséhez, hogy miként alkalmazkodnak az állatok az éghajlatváltozáshoz.
„Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett” – mondta Brian Weeks, a Michigani Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt. A szakember megdöbbentőnek nevezte, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.
Weeks szerint az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.
Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.
Mindez azt sugallja, hogy a melegedő hőmérséklet hatására csökkent a madarak testmérete, „cserébe” viszont nőtt a szárnyuk hossza.
„A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára” – mondta Weeks, megjegyezve, hogy a kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során.
A szakember szerint azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.
A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az alpesi kecskék és a szalamandrák is zsugorodnak a klímaváltozás miatt.
(MTI)