1949 – a letartóztatások éve

Születésem éve baljós jelekkel indult Erdélyben, a diktatúra gépezete felgyorsította a leszámolás már meglévő gépezetét, így június 21-én elsőként Márton Áront püspököt tartóztatják le egy megrendezett autódefekt közben. (Akit különben alig nyolc napra rá XII. Pius pápa címzetes érsekké léptet elő, jelezvén, tudnak az eseményről.) Hatra-vakra jelennek meg a felgyorsult időben a törvények és rendeletek, s november 3-án újabb, ezúttal csoportos letartóztatás történik. Abból ítélve, hogy a Bolyai Egyetem első rektora, Csőgör Lajos is köztük van, olyan vezető kommunistákkal együtt, mint Méliusz József, Kurkó Gyárfás, Demeter János és Balogh Edgár, a magyarországi Rajk-per (őt októberben végezték ki titóista összeesküvés vádjával) Romániába átnyúló szálait kívánták eredetileg felgöngyölíteni. No de velük együtt fogták le Szász Pált és Korparich Edét is, akik az EMGE és a magyar szövetkezeti mozgalom vezetői voltak, szóval egy kimondottan magyar társadalom ellenes lépés készült.

Csőgör Lajos börtönévei címmel került egy kötet a kezembe a minap, mely felcímként az Áruló haza vádat viseli, a lefogott kommunistákat ugyanis hosszú börtönévek és végtelen kihallgatások után végül csak 1954-ben állították bíróság elé egy megváltozott koncepciójú kirakatperben, ezúttal már hazaárulásban marasztalva el őket. A kötet szerint Csőgör akkor írta végül alá a lediktált vallomást – mely szerint az említett püspökkel és másokkal Észak-Erdély Romániához való visszajuttatását próbálta volna megakadályozni azáltal, hogy a párizsi magyar békedelegációt adatokkal és memorandummal látta el –, miután öt napig nem engedték aludni, és már látomásai támadtak, megfenyegették azzal is, hogy feleségét és fiait is letartóztatják, ha nem engedelmeskedik…

Érthető a kötetet összeállító fiának a címadása ezek után, apjának késői igazságot szolgáltat azzal a jogtiprással szemben, mely előbb letartóztat, és utána konstruálja meg hozzá a mondvacsinált vádakat. Egy a háború után ígéretesen induló demokratikus jogállapot-teremtésnek vetett véget a diktatúra akkor, örök tanulságul az emberellenes ideológiák elvakult híveinek és, persze, áldozatainak is.