Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Én magam azt is vizsgálnám az Európai Unión belül, hogyan érvényesülnek, hogyan élhetnek meg az egyes országok hagyományai, szokásrendje és rendszere. Közelebbről azt is, mennyire lehet kötelezni a tagországok igen-igen különböző életszínvonalán a jogokat és kötelességeket. Nem várható el ugyanaz a „házirend” Romániától, Szerbiától, mint Luxemburgtól például.
Mit neveznek diktatúrának általában, most már az EU-n kívül és belül (lásd e megnevezést Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök esetében!), és lehet-e jelzőkkel illetni felelőtlenül kormány- és államfőket? Bolívia első indián elnökét, Evo Moralest a dollármágnások mindennek nevezték, amikor bevezette a hatalmas gázvállalkozások államosítását (2006), a földbirtokok és óriásvagyonok szétosztását. Dél-Amerikában, a riasztó szegénységben nehéz lett volna emberi jogokról és demokráciáról beszélni úgy, mint Belgiumban. De Evo Morales azzal kezdte, hogy a saját fizetését felére csökkentette, megtiltotta ugyanakkor, hogy valamely állami fizetés az övénél nagyobb legyen.
Óhatatlanul eszünkbe ötlik, mennyi is egy-egy romániai szenátor, képviselő bére havonta, mondjuk a tanároké mellett. A bolíviai elnök sok rendelkezését helyből, nekifutás nélkül nevezik Bukarestben diktatórikusnak.
Soroljuk a pártdiktatúrákat világszerte? Azt se feledjük, hogyan csökkent 2010 óta a magyar országház képviselőinek létszáma, a bérezésük. Orbánt habzó szájjal, toporzékolva nevezgetik diktátornak otthon és Brüsszelben. Nem is beszélve a Soros-féle dollárligetekről.
Megértést kérek, mert Dél-Amerika egyik nyomorországát említettem egy napon a magyarokéval. Mármint az odahazaival. Megnevezni, jelzőkkel illetni könnyű. Ám Evo Morales a parancsot a nép érdekében hozza. És hol áll néhány uniós ország a rend, a jog hazai betartásától?! Pénz beszél, kutya ugat Bolíviában is.
Nyugodtan el lehet költözni Bolivíába, kipróbálni milyen Morales alatt élni. Ha véletlenül deja-vu érzése lesz valakinek, ne csodálkozzon.