A csillaghullás következményei

Visszavonják Kelemen Hunor érdemrendjét, nem kétséges. Egyelőre csak az illetékes becsületbíróság javasolja, de Klaus Johannis „jó román”, ki van zárva, hogy kiálljon, és értelmiségiként, felelős államfőként azt mondja, ez helytelen, bármit is mondott Kelemen. Hiszen kitüntetést – ezt is, a Tőkés Lászlóét is, mást is – azért adnak, mert valamit tettél a múltban, ami erre méltóvá tett. A kitüntetéseket éppen azért nem szokás visszavonni, mert akármit mondasz ma, az nem változtatja meg azt a bizonyára kiemelkedő tettet, amivel a díjat kiérdemelted.

Kelemen Hunor nyilatkozott, mert valahonnan úgy tudta, szólásszabadság van. Nem uszított, nem biztatott törvénybe ütköző cselekedetre; azt mondta, ejsze ne szabják meg, hogy minek örüljön az erdélyi magyarság. A szövetségi elnök igen rég mondhatott ilyet, amivel a magyarok elsöprő többsége ennyire egyet ért. Lehet azon filozofálni, hogy nem lehetett volna-e diplomatikusabban fogalmazni, de nem érdemes. Ezt valakinek meg kellett végre mondania úgy, hogy nehogy már félre lehessen érteni. Ha elveszik a csillagot, ha nem.

A csillaghullásnak azonban következményei vannak. A román politikai osztály népünnepélyt fog szervezni az esemény körül, ami felveti: hová álljon az RMDSZ a parlamentben? Könnyű, persze, azt mondani, hogy „ezek” mellé ne. De ki mellé?

Orbán Lajos fia mellé, aki egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy a magyarok kiátkozásával bizonygassa hazafiságát a nyitottság, a tolerancia és általában a liberalizmus nagyobb dicsőségére? Băsescuék mellé, aki felfedezte, hogy az általa elnökként üdvözölt március 15-i kiáltványnak van egy 12. pontja is (Unió Erdéllyel), és Vadim Tudoron is túltesz agresszív, nacionalista hőbörgésével? A magukat meghatározni sem tudó USR mellé? Netán a kisebbségek parlamenti csoportja mellé, akik egymás szavába vágva tiltakoztak, nehogy már bővítsék a kisebbségi jogokat, mert ami van, az pont jó, s többet elviselni sem tudnánk? Vagy üljünk be a sarokba, magunkba, s búslakodjunk szomorú sorsunkon? Ezt megoldani szép szakmai feladat.